Az Egyesült Államok 35. és az amerikai történelem máig egyik legnépszerűbb elnökét 1963. november 22-én 13 államot érintő országjárása során, a hivatalos verzió szerint egy pszichés zavarokkal küzdő magányos merénylő, Lee Harvey Oswald gyilkolta meg a texasi Dallasban.
Azonban a merénylet egyetlen gyanúsítottját, a szemmel láthatóan zavartan viselkedő, és moszkvai emigrációja miatt kommunistaszimpatizánsként elkönyvelt
Lee Harvey Oswaldot jószerével kisem tudták hallgatni a nyomozók.
Az elnök elleni merénylet után két nappal később, november 24-én, amikor a rendőrségi fogdából a megyei börtönbe készültek átszállítani,
a kerületi kapitányság pincéjében összegyűlt újságírók tömegéből előlépett egy köpcös férfi,
és a nyomozók által közrefogott Oswaldot közvetlen közelről agyonlőtte.
Oswaldot ugyanabba a kórházba, a Parkland Memorial Hospital-ba szállították, ahová két nappal korábban az elnököt is, és Kennedyhez hasonlóan már az ő életét sem tudták megmenteni. Halála előtt a következőket mondta:
I am just a pasty – Csak egy balek vagyok."
Amikor a lövés elcsattant, az alagsorban engedéllyel tartózkodó országos televíziós stáb
éppen egyenesben közvetítette Oswald átkísérését, és így – akaratlanul - a gyilkosságot is.
A televíziózás történetében ez volt az első olyan alkalom, amikor élő adásban közvetítettek egy – tegyük hozzá, hogy nem is akármilyen – gyilkosságot.
A merénylettel meggyanúsított Lee H. Oswald annak a dallasi tankönyvraktárnak volt az alkalmazottja,
amelynek az ötödik emeletéről leadták a lövéseket.
A lövések elcsattanása után azonnal rendőrök és biztonsági ügynökök hada szállta meg a tankönyvraktárt, mert többen is határozottan azt állították, hogy a raktár épületből adták le a lövéseket.
Mások szerint azonban az épülettel átellenben lévő pázsitos dombról tüzeltek a nyitott elnöki limuzinra,
amelyben Kennedy és felesége, illetve Nellie Conally texasi kormányzó és hitvese ültek. Sokan három, de egyesek hat lövés hangjára emlékeztek.
Howard Bronnan kazánszerelő, aki pont a tankönyvraktárral szemben ült az út szélén, azt állította, hogy a lövések a raktárépület ötödik emeletéről jöttek.
Az első dörrenés után feltekintve egy férfit látott a legszélső ablakban,
ugyanazt, aki néhány pillanattal korábban kitekintett onnan. Az ötödik emeletre felrohanó nyomozók a helyszínen egy Mauser típusú puskát találtak.
A raktárban dolgozó Lee Harvey Oswald - akit nem sokkal később a merénylet elkövetésével gyanúsítottak meg, -
az igazoltatás után simán kisétált a tankönyvraktárból, és hazament átöltözni.
Amikor pár perccel később az albérleti lakásából kilépett az utcára, az éppen arra járőröző motoros rendőr, J. D. Tippit felfigyelt Oswaldra, aki rövid szóváltás után négy pisztolylövéssel megölte a rendőrt.
Máig nem tudni, hogy mi hangzott el közöttük, illetve hogy mitől vált gyanússá Tippit számára Oswald.
Alig egy órával később egy moziban csaptak le a rendőrgyilkos Oswaldra, akit a nyomozók azonnal megbilincseltek és előállítottak.
Oswaldot először Tippit rendőr meggyilkolásával gyanúsították meg a nyomozók, majd néhány órával később már az elnök ellen elkövetett merénylettel is. Oswald ezzel egy csapásra az országos figyelem fókuszába került.
A magasra felcsapó indulatok miatt biztonsági okokból úgy döntöttek,
hogy a gyanúsítottat a kerületi kapitányság fogdájából a jobban őrzött és sokkal biztonságosabbnak ítélt megyei börtönbe szállítják át,
méghozzá a nyilvánosság teljes kizárásával és a legnagyobb titokban. A sajtó azonban kiszimatolta a tervet, mi több, az újságírók a szállítás tervezett időpontját is megtudták.
A rendőrkapitány ezért engedélyezte, hogy a sajtó képviselői - szigorú ellenőrzés után - jelen lehessenek az alagsorban, Oswald átkísérésénél.
Az alagsorba azonban - ahová a rendőrökön kívül csak a sajtóigazolvánnyal rendelkező újságírók léphettek be-, máig tisztázatlan módon
a maffiával szoros kapcsolatot ápoló helyi sztriptízbár-tulajdonos, Jack Ruby is bejutott.
Ruby elvegyült az újságírók között, majd amikor két nyomozó elővezette Oswaldot, előugrott, és közvetlen közelről hasba lőtte a kedélyesen a kamerákba mosolygó gyanúsítottat.
A drámai pillanatot nem csak egyenesben közvetítették, hanem több fotóriporter is megörökítette.
Ruby azt vallotta, hogy „az elnök halálán felháborodott állampolgárként" végzett a merénylővel. Ruby nem sokkal a Kennedy-gyilkosság után, 1967-ben hunyt el a börtönben.
Lyndon B. Johnson - aki alelnökként az amerikai alkotmányos szabályok szerint a meggyilkolt Kennedy hivatalába lépett -, frissen felesketett elnökként vizsgálóbizottságot állított fel, amelynek élére Earl Warrent, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának elnökét nevezte ki.
A Warren-bizottság végkonklúziója,
hogy John F. Kennedyt Oswald mint magányos merénylő, a saját elhatározásából gyilkolta meg.
A bizottság ugyancsak nem talált „külső szálat" a Jack Ruby-ügy hátterében, mint ahogy azt sem látta bizonyítottnak, hogy Oswald és Ruby kapcsolatban álltak volna egymással.
A bizottsági jelentés szerint Ruby „egyéni felindultságból" végzett az elnök (feltételezett) gyilkosával.
Hogy miként juthatott be sajtóigazolvány nélkül és fegyverrel a szigorú ellenőrzés dacára a fogdába, arra a Warren-jelentés sem tért ki.
Oswald meggyilkolása és Jack Ruby ebben játszott szerepe a Kennedy-ügy továbbra is megválaszolatlan kérdései közé tartozik.