Kétezer méter mélyen találták meg a világ legrégebbi ép hajóroncsát

hajóroncs
A Fekete-tenger mélye számos, tökéletes épségben megmaradt antik hajóroncsot rejt
Vágólapra másolva!
A világ legrégebbi, teljes épségben fennmaradt elsüllyedt hajóját találták meg a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál brit és bolgár oceanográfusok. Az ókori görög gálya a tenger különleges oceanográfiai állapotjelzőinek köszönheti fennmaradását.
Vágólapra másolva!

Tökéletes épségben konzerválódott az ókori görög hajó

A 2400 éves görög kereskedelmi hajó 2 ezer méteres mélységben fekszik a tenger fenekén, oxigénhiányos vízben, ahol akár évezredekig megőrződnek a szerves anyagok - közölték a felfedezés keddi londoni bemutatóján.

2000 méteres mélységben bukkantak rá a tökéletesen ép ókori görög hajóra Forrás: Archaeology in Bulgaria

Az oldalán fekvő hajónak megvan az árboca, a kormánya; és ilyet nem minden nap lát az ember.

Ilyen típusú görög kereskedelmi hajót mindeddig csak az antik görög vázákon figyeltek meg - mondta Helen Harr, a Southamptoni Egyetem Tengerrégészeti Központjának archeológusa.

A Fekete-tenger egyik bulgáriai partszakasza Forrás: Bulgarian Tourist Agency

A Black Sea MAP (Maritime Archaeology Project) három éven át kutatott egy 2000 négyzetkilométeres területet a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál

olyan technológiával, amilyennel korábban csak a nagy olajtársaságok rendelkeztek.

A kutatók valójában a tengerszint alakulását, a szárazföld süllyedését vizsgálták szonárral és mélytengeri robottal, a régészeti leletekre a munka járulékos hasznaként bukkantak.

Szénizotópos vizsgálattal állapították meg a hajó korát

Összesen 60, különböző korokból való hajóroncsot fedeztek fel,

köztük 2400 évesnél is régebbi maradványokat,

de azok teljesen szétesett hajókból származtak. A hajók korát szénizotópos vizsgálattal állapították meg.

A Fekete-tenger mélye számos, tökéletes épségben megmaradt antik hajóroncsot rejt Forrás: Pinterest

A kutatásban a Southamptoni Egyetemen mellett a Bolgár Tudományos Akadémia, a Bolgár Nemzeti Múzeum és a Bolgár Vízalatti Régészeti Központ vett részt.

Még a baktériumok sem élnek meg a Fekete-tenger mélyén

A Fekete-tenger ami földrajzilag a mediterrán medence része, geológiai eredetét tekintve a miocén időszak végén megsemmisült egykori hatalmas, a mai Bajorországtól a Himalája előhegységéig terjedő beltenger, a Paratethys maradványa.

Az egykori Parathetys maradványa a Fekete-tenger Forrás: Wikimedia Commons

A rendkívül zárt medence csak a keskeny és magas fenékküszöbbel rendelkező Boszporusz-szorossal illetve a Dardanellákkal kapcsolódik a mediterrán medencéhez, és ezen keresztül a világtengerhez.

A Fekete-tenger zárt medencéjének űrfotója Forrás: NASA/ESA

A Fekete-tengerbe ömlő nagy vízhozamú folyók,így különösen a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és a Don miatt a tenger felső 150-200 méter mély vízrétege erősen felhígult,

a sótartalom átlaga alig 18 súlyezrelék, a világtenger 34 súlyezrelékével szemben.

A Fekete-tenger partvidéke. A tenger csökkent sós víztömeggel rendelkezik, a medence zártsága, a belé ömlő nagy vízhozamú folyók, valamint a sok csapadék miatt Forrás: Black Sea Enviroment

A függőleges áramlások hiánya miatt 150-200 méteres vízmélység alatt úgynevezett pangó víztömeg alakult ki.

Az aljzatra jutó szerves anyagok bomlásából felszabaduló kén-hidrogén megmérgezi a mélységi víztömeget, ami miatt még az elpusztult szervezeteket lebontó baktériumok sem élnek meg itt.

A Fekete-tengerben csak a felszínhez közeli vízrétegekben nagyjából 150 méteres mélységig fordul elő az élet Forrás: Black Sea Enviroment

Ez az oka annak, hogy az évezredekkel ezelőtt mélybe süllyedt fahajók szerkezete is tökéletes épségben fennmaradt.