A 2400 éves görög kereskedelmi hajó 2 ezer méteres mélységben fekszik a tenger fenekén, oxigénhiányos vízben, ahol akár évezredekig megőrződnek a szerves anyagok - közölték a felfedezés keddi londoni bemutatóján.
Az oldalán fekvő hajónak megvan az árboca, a kormánya; és ilyet nem minden nap lát az ember.
Ilyen típusú görög kereskedelmi hajót mindeddig csak az antik görög vázákon figyeltek meg - mondta Helen Harr, a Southamptoni Egyetem Tengerrégészeti Központjának archeológusa.
A Black Sea MAP (Maritime Archaeology Project) három éven át kutatott egy 2000 négyzetkilométeres területet a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál
olyan technológiával, amilyennel korábban csak a nagy olajtársaságok rendelkeztek.
A kutatók valójában a tengerszint alakulását, a szárazföld süllyedését vizsgálták szonárral és mélytengeri robottal, a régészeti leletekre a munka járulékos hasznaként bukkantak.
Összesen 60, különböző korokból való hajóroncsot fedeztek fel,
köztük 2400 évesnél is régebbi maradványokat,
de azok teljesen szétesett hajókból származtak. A hajók korát szénizotópos vizsgálattal állapították meg.
A kutatásban a Southamptoni Egyetemen mellett a Bolgár Tudományos Akadémia, a Bolgár Nemzeti Múzeum és a Bolgár Vízalatti Régészeti Központ vett részt.
A Fekete-tenger ami földrajzilag a mediterrán medence része, geológiai eredetét tekintve a miocén időszak végén megsemmisült egykori hatalmas, a mai Bajorországtól a Himalája előhegységéig terjedő beltenger, a Paratethys maradványa.
A rendkívül zárt medence csak a keskeny és magas fenékküszöbbel rendelkező Boszporusz-szorossal illetve a Dardanellákkal kapcsolódik a mediterrán medencéhez, és ezen keresztül a világtengerhez.
A Fekete-tengerbe ömlő nagy vízhozamú folyók,így különösen a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és a Don miatt a tenger felső 150-200 méter mély vízrétege erősen felhígult,
a sótartalom átlaga alig 18 súlyezrelék, a világtenger 34 súlyezrelékével szemben.
A függőleges áramlások hiánya miatt 150-200 méteres vízmélység alatt úgynevezett pangó víztömeg alakult ki.
Az aljzatra jutó szerves anyagok bomlásából felszabaduló kén-hidrogén megmérgezi a mélységi víztömeget, ami miatt még az elpusztult szervezeteket lebontó baktériumok sem élnek meg itt.
Ez az oka annak, hogy az évezredekkel ezelőtt mélybe süllyedt fahajók szerkezete is tökéletes épségben fennmaradt.