Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája

2018.09.20. 20:17

A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.

Ekkora Armaggedon sem előtte, sem utána nem volt még a Föld történetében

A földtörténet legnagyobb kihalási katasztrófájában, 251,9 millió évvel ezelőtt a perm időszak végén a tengeri fajok több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok pedig legkevesebb 70 százaléka pusztult el.

A tengeri fajok 96 százaléka tűnt el a világóceánból, rendkívül rövid idő alattForrás: Permian Extinction - Dushanthi Jayawardena

A kutatók a Geological Society of America Bulletin folyóiratban szerdán publikált tanulmányukban azt állítják, hogy sikerült meghatározni a kihalás időtartamát:

mintegy 31 ezer év alatt zajlott le ez a súlyos kataklizma

- ismertette a Phys.Org tudományos portál.

A perm időszak végén zajlott le a földtörténet legnagyobb fajkihalásaForrás: The Permian Pewriod

A kutatók nem találtak a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot,

és annak sem találták nyomát, hogy a világóceán hőmérsékletében nagy változás történt volna,

illetve hogy drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.

Sorscsapásszerűen érkezett a hatalmas katasztrófa

"Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének" - jelentette ki Jahandar Ramezani, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója.

Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán bumm - az élet eltűnt"

- fűzte hozzá a tudós.

Sem előtte, sem pedig utána nem történt ilyen katasztrofális kihalási eseményForrás: Earth Archives

Tanulmányunk legfontosabb következtetése,

hogy a kihalásnak nincs semmiféle korai jele.

Geológiailag minden nagyon gyorsan történt" - fűzte hozzá Ramezani, a tanulmány társszerzője.

A Föld a perm végén, mintegy 260 millió évvel ezelőttForrás: Geology Page

Ramezani a tanulmány elkészítésében a MIT geológiaprofesszorával, Samuel Bowringgal, a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának szakembereivel és a Calgary-i Egyetem tudósaival dolgozott együtt.

A tömeges kihalási esemény végére a világtenger üres, úgynevezett Strangelov-óceán lett. Kész csoda, hogy az élet újra fejlődésnek indult a súlyos katasztrófa utánForrás: Reddit

A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy pontosan mikor következett be a tömeges kihalás,

mivel úgy vélték, annak precíz meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra is. A kérdés megoldásához korábban Kína keleti részén a Mejsan körzetben jó állapotban fennmaradt fosszíliákban gazdag kőzetrétegeket kutatták.

Az egykori mélytenger nem adja ki titkait

A Mejsan-körzet azonban a perm időszak végén mélyvízi terület volt, és a kihalás időszakából mindössze 30 centiméter vastag réteget találtak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ebben a bizonyos óceáni környezetben egyes korszakokban nem képződött üledék, ezért ezekben az üledékhézagokban nem maradt fenn sem az élet, sem pedig a környezet egykori állapotáról semmiféle bizonyíték.

Perm végi tájkép a kor egyik gyakori csúcsragadozójával, a Dimetrodon őshüllővelForrás: Getty Images/Stocktrek Images/Mark Stevenson/Stocktrek Images

A nemzetközi kutatócsoport közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel a tanulmányhoz, a dél-kínai Penglaitan szekcióban.

A permi kihalási eseménnyel megbicsaklott az evolúcióForrás: YouTube

Az alapos vizsgálatok eredménye alapján a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt vette kezdetét és mindössze 31 ezer évig tartott.

Egyelőre még nem tudni, hogy mi okozhatta

A kihaláshoz egy népszerű korábbi hipotézis szerint a szibériai trappbazalt- vulkanizmus vezetett,

amely több mint 4 millió köbkilométernyi lávát lövellt ki.

A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén- és szén-dioxid került a légkörbe, hogy az üvegházhatás miatt drasztikus gyorsasággal felmelegedett az atmoszféra, és elsavasodtak az óceánok.

Fosszilis tengeri liliom a perm időszakbólForrás: Wikimedia Commons

Ám a Penglaitan rétegsor adatai szerint miközben a perm időszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, amiben a tömeges kihalás történt,

nem találták jelentős változást az óceánok hőmérsékletében, sem pedig a légkör karbontartalmában.

 

A kiterjedt szibériai trappbazalt-vulkanizmus során négymillió köbkilométer láva ömlött a felszínreForrás: ScienceDaily

"Mondhatjuk, hogy kiterjedt vulkáni aktivitás volt a kihalás előtt és után, ami jelenthetett valamiféle környezeti stresszt és ökológiai instabilitást. De a globális ökológiai összeomlás hirtelen következett be, és ennek nem látjuk az okait a rétegekben" - magyarázta Ramezani.

A  gigantikus permi kihalási eseménynek nem volt semmilyen előjeleForrás: Origo

A tudós hangsúlyozta, a tanulmány elveti azokat az elméleteket, melyek szerint a tömeges kihalást fokozatos környezeti változás okozta. "Úgy tűnik, hirtelen jött csapás lehetett az oka, próbáljuk megfejteni, hogy ez mit jelent, és pontosan mi okozta" - fűzte hozzá.

(Forrás: MTI, Phys.Org )