Így vált a rossz minőségű márványtömb a világ leghíresebb szobrává

A rossz minőségű márvány miatt komoly veszélyben van Michelangelo egyik leghíresebb alkotása

A Dávid szobor Firenze egyik legismertebb jelképe, amely minden évben turisták ezreit vonzza a nagy múltú toszkán városba . A műalkotással a fiatal Michelangelo az egész világ számára bebizonyította páratlan tehetségét, és művészettörténeti szempontból is új kort nyitott. Ki gondolná, hogy az 1400-as évek legvégén több szobrász is visszautasította Dávid megformálását, az alapjául szolgáló márvány rossz minősége miatt?

Rossz tárolási körülmények közt feküdt a márványtömb az udvaron

A 16. század elején a firenzei elöljárók összegyűltek az Opera del Duomo-ban, hogy a katedrális díszítéséért és karbantartásáért felelős tisztviselők bizottságának segítségével megpróbáljanak dönteni egy bonyolult és befejezetlen projektről.

Dávid Forrás: Operaduomo.firenze.it

A tanácsosok előtt feküdt az az 1501-ből származó dokumentum, amely arról a masszív, alig megkezdett szoborról számolt be, ami a korabeli jelentés megfogalmazása szerint „bizonyára egy férfi, és aki Dávid névre hallgat". A félig kifaragott hatalmas márványtömb hátul feküdt az udvaron, rossz tárolási körülmények között.

Firenze látképe 1500 körül Forrás: Wikimedia Commons

A márványtömb annak a csaknem egy évszázaddal korábban megszületett dekorációs elképzelésnek volt az emléke,

amit a városi tanácsosok testülete még 1408-ban határozott el

abból a célból, hogy szobrokkal ékesítsék fel a katedrálist és közvetlen környékét.

A 15. század végén és a 16. század elején Firenze volt az itáliai reneszánsz egyik legjelentősebb központja Forrás: Wikimedia Commons

E terv első alkotása Józsuét ábrázolta, amit Donatello már az 1410-es években kifaragott. A második szobor elkészítésével – ami a tervek szerint Herkules lett volna – fél évszázaddal később Donatello egyik tanítványát, Agostino di Ducciót bízták meg.

A szobor sokáig művész nélküli torzó maradt

A második szobor végül azonban mégsem teljesen Herkulest ábrázolta. A Gigásznak is nevezett, öttonnás és ötméteres kőtömb kifaragását 1464-ben rendelte meg a tanács.

A hatalmas márványtömböt a Carrara környéki bányákból hozták Firenzébe,

Agostini di Duccio számára.

A firenzei katedrális homlokzata Forrás: Visit Florence

A művész azonban érthetetlen okokból, egyszerűen félbehagyta a munkát, miután egy kis részt kifaragott a lábak körül.

Ezután csak tíz évvel később, 1476-ban fogott újra vésőt a kezébe egy másik szobrász, Antonio Rossellino.

A márvány rossz minőségére hivatkozva azonban ő is szinte azonnal visszamondta a megbízatást.

Firenze esti látképe Forrás: Visit Florence

A szoborkezdemény így tehát művész nélkül maradt, és a márványtömb hosszú évtizedeken át a szabad ég alatt hevert

.

A firenzeiek hiába próbáltak vállalkozó szellemű művészeket találni a monstrum kifaragásához, a márvány pedig túl drága volt ahhoz, hogy egyszerűen „eldobják".

Merész ötlettel állt elő Michelangelo

Hosszú idő után, 1501 nyarán a tanács ismét megkísérelte egy olyan szobrászművész felkutatását, aki elvállalná a szobor befejezését. Július 2-án összehívták a tanácsosokat a firenzei Opera del Duomóban,

ahol megszemlélték a hatalmas márványtömböt, amely már közel negyven éve hevert elárvultan a szabad ég alatt.

Az itáliai reneszánsz óriás, Michelangelo Bounarotti időskori portréja Forrás: The Metropolitan Museum of Art

Az Arno-parti városban ekkor már a sokadik pályázatot hirdették meg, a szóba jöhető művészek között többek között Leonardo Da Vinci neve is felmerült.

Még Leonardo da Vinci neve is felmerült Forrás: Biography

A több mint ötméteres tömb időközben a Santa Maria del Fiore telepre került,

és egy helyi alkotó, Andrea Sansovino felvetette, hogy ha nekiajándékozzák, akkor néhány darab hozzátoldásával szobrot farag belőle.

Michelangelo első ismert márványból készített alkotása, 1488 körül Forrás: Wikimedia Commons

Mielőtt azonban a bizottság kimondta volna az áment, felbukkant egy 26 éves, lelkes pályakezdő. Ő volt Michelangelo, aki a bátor ótestamentumi hős, Dávid gigantikus szobrának a terveivel érkezett Firenzébe. Michelangelo terve sokban hasonlított Donatello és Verrocchio korábbi alkotásaihoz.

Csak hosszas viták után döntöttek a szobor elhelyezéséről

Miután a tanács elfogadta Michelangelo terveit, 1501. szeptember 1-jén reggel újra elkezdődhetett a munka. A folyamatot Giorgio Vasari író és művész később úgy jellemezte, mint „az élet visszaadását valaminek, ami már halott". A pályakezdő alkotó három évig dolgozott a hatalmas kőtömb kifaragásán.

Michelangelo eredeti Dávid-szobra ma a Agostini di Duccio-ban látható Forrás: Wikimedia Commons

A Góliát elleni küzdelemre készülő Dávid szobrát 1502. február 28-án félkésznek minősítették, majd egy évvel később, 1503. nyarán tették először közszemlére. A munkát Michelangelo csak 1504-re fejezte be teljesen, és ekkor hosszas tanácskozás kezdődött a szobor elhelyezéséről.

Hosszas viták folytak a szobor felállítási helyéről Forrás: Visit Florence

A döntőbizottság tagjai között voltak a kor leghíresebb művészei, így például Leonardo da Vinci,

Sandro Botticelli, Pollaiuolo, és Filippino Lippi. Dávid szobrát eredetileg a firenzei katedrális tetőterébe szánták, de a tisztviselők végül belátták, a szobor túl súlyos ahhoz, hogy itt helyezzék el.

Eredetileg a katedrális párkányzatán állt volna Dávid szobra, ám hatalmas súlya miatt ez mégsem volt kivitelezhető Forrás: The History

Így végül a Palazzo Vecchio bejárata melletti teret jelölték ki Michelangelo alkotásának felállítására. A monstrumot májusban a Piazza della Signoriára szállították, és hamarosan emelvényt építettek számára.

A Palazzo Vecchio Firenzében Forrás: Wikimedia Commons

Szeptemberben Michelangelo megkapta a munkáért járó 400 arany utolsó részletét is a szobor elkészítéséért járó fizetségből, és a Dávidot ábrázoló alkotást közszemlére tették.

Hiányzott róla Góliát levágott feje

A szobor több esztétikai vonatkozása hozható kapcsolatba az előzőekben felvázolt hosszas és bonyolult folyamattal, amelynek eredményeként végül csak megszületett Dávid figurája a márványtömbből.

Eredeti helyén napjainkban már csak a világhírű szobor másolata áll Forrás: Depositphotos

Bár alakja izmos, de mégis jóval karcsúbb, mint azok a mai testépítőkre emlékeztető testek, amelyek Michelangelo későbbi munkáira jellemzőek.

Ennek oka a márványtömb szélességében keresendő. A szobor mellőzi azokat a szimbólumokat is, amikkel Dávidot ábrázolták akkoriban, így például hiányzik a kard és Góliát levágott feje is.

Michelangelo nem csak szobrászként, hanem a festészetben, és az építészetben is maradandó remekműveket alkotott Forrás: Wikimedia Commons

Ennek oka szintén a márványtömb méretében valamint abban keresendő,

hogy a szobrot eredetileg a katedrális párkányára szánták.

Erre vezethető vissza az is, hogy a szobor jobb keze aránytalanul nagyobb lett a balnál, és az arckifejezése is úgy lett kifaragva, hogy lentről is jól láthatóak legyenek a vonásai.

Az arc úgy lett kifaragva, hogy alsó perspektívából is jól látható legyen Forrás: Visit Florence

Ha tudnák az emberek, hogy milyen keményen dolgoztam a szobor megmunkálásán, egyáltalán nem tűnne olyan csodálatosnak"

– jegyezte fel Michelangelo az alkotásáról.

Hamarosan darabjaira eshet szét Dávid

A szobor, amely Firenze függetlenségért folytatott harcát is szimbolizálta, művészettörténeti szempontból új kort jelképezett. A reneszánsz alkotás a korszak teljes megrökönyödésére egy mezítelen férfialakot mintáz, teljesen szembeszállva a középkori hagyományokkal.

A reneszánsz alkotás a korszak teljes megrökönyödésére egy mezítelen férfialakot mintázott Forrás: Pinterest

A páratlan részletességgel kidolgozott szobor hamarosan a toszkán város egyik legismertebb jelképévé vált. A márvány rossz minősége időközben azonban megbosszulta magát. Az időjárás viszontagságai miatt számos sérülés és károsodás érte Dávid szobrát.

Egy 1512-es nagy viharban megsérült a talapzata, amikor villám csapott a Palazzo Vechio épületébe.

A szobrot a 16. század politikai zavargásai sem kímélték meg: az alkotás bal karja letört, ami után I. Cosimo de' Medici herceg elrendelte a szobor restaurálását.

Cosimo de' Medici herceg, firenzei fejedelem rendelte el először a szobor restaurálását Forrás: Wikimedia Commons

Az elmúlt évszázadokban Michelangelo világhírű alkotásában kárt tettek a gondatlanul használt tisztítóanyagok is,

például egy rendkívül agresszív, savas kezelés, amit később II. Lipót nagyfejedelem barbár beavatkozásnak minősített.

II. Lipót toszkánai nagyherceg Forrás: Wikimedia Commons

A 19. században a város képviselő testülete megelégelte a pusztulást : elsőként gipszöntvény másolatot készíttettek a szoborról, majd áthelyeztették a Galleria dell'Accademia-ba, ahol ma is látható.

Archív fotó a másolat felállításáról Forrás: Origo

Senki nem veszi komolyan figyelmeztetéseinket"

– panaszkodott a közelmúltban Antonio Borri, a Perugiai Egyetem szeizmológusa, aki kollégáival együtt 2004 és 2009 között vizsgálta át rendkívül alaposan a szobrot.

A rossz minőségű márvány miatt komoly veszélyben van Michelangelo egyik leghíresebb alkotása Forrás: Travel Across Italy

„A nagyon apró repedések mára már annyira szétterjedtek, hogy kérdéses meddig fogják elbírni az 5,17 méter magas, öttonnás szobor súlyát "- állt Antonio Borri szomorú végkonklúziójában.