Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett

A Delfin, immár magyar lajstromjellel az oldalán megkezdi a nekifutást

Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.

Legenda születik

A katonai repülés iránt érdeklődők körében az Aero L-29 Delfin a Varsói Szerződés, és a hidegháború korszakának egyik leghíresebb sugárhajtású kiképző vadászgépe, igazi ikonnak számít.

A Komo-Sky Team tulajdonában álló világszenzációnak számító magyar lajstromozású oldtimer vadészgép, az Aero L-29 Delfin, a tököli repülőtér betonján, a berepülési program előtt Forrás: Elter Tamás

A nagy múltú csehszlovák Aero Vodochody repülőgépgyár mérnökei, Jan Vlček, Z. Rublič, valamint K. Tomáš 1959-ben vetették papírra

a ma már repüléstörténeti legendának számító rendkívül sikeres konstrukció, az L-29 Delfin terveit,

amely 1963-tól a keleti blokk katonai szövetsége, a Varsói Szerződés legfontosabb sugárhajtású kiképzőgépévé vált.

Az Aero L-29 Delfin kétüléses gyakorló vadász a csehszlovák légierő színeiben. Az 1960-as években a Delfin vált a Varsói Szerződés legfontosabb sugárhajtású kiképző vadászává Forrás: Rob Schleiffert

A jól kezelhető és megbízható, emellett pedig rendkívül szép vonalvezetésű kétszemélyes kis gép a maga idejében és kategóriájában a világ élvonalába tartozott.

Hajtóműpróba előtt a tököli betonon Forrás: Elter Tamás

Sikerét nem csak a hosszúra nyúlt szolgálati ideje,

valamint a 3 500 darabos gyártási száma bizonyította,

hanem az a tény is, hogy a csehszlovák konstrukció legnagyobb felhasználójává a katonai repülőgépgyártásban és fejlesztésben nagyhatalomnak számító Szovjetunió légiereje vált.

A hidegháborús kiképző vadász legnagyobb felhasználója a szovjet légierő volt Forrás: Catalan

A Delfin hazánk egén is hamarosan megjelent; 1964-től 1984-ig állt az egykori Magyar Néphadsereg légierejének szolgálatban. Az L-29 botkormánya mögött magyar vadászpilóták egész generációi sajátították el a sugárhajtású repülés fortélyait és mesterfogásait.

A Komo-Sky Team tulajdonában, és a Goldtimer Alapítvány üzemeltetésében álló Delfin pilótája, Szakács Gábor a kiképző vadász ülésében Forrás: Szabó Gábor-Origo

Ám hiába készült a Delfinből jóval több, mint háromezer példány,

napjainkra az egész világon kevesebb, mint húsz repülőképes példány maradt fenn a legendás vadászgépből,

a nagy nemzetközi légi bemutatók ritka, és megcsodált sztárjaként.

Az Aero L-29 Delfin egyik eltéveszthetetlen jellegzetessége, a vadászgép típusok közt igen ritka T-vezérsík Forrás: Elter Tamás

Egy, a repülés szerelmeseiből álló maroknyi csapat, a Komo-Sky Team öt évig tartó lelkesedésének, fanatikus hitének és megfeszített munkájának eredményeként

idén augusztusban beteljesült egy régi nagy álom:

magyar lajstromba került az egyik repülőképes és Angliából megszerzett repüléstörténeti ikon, amely az augusztus 20.-i Szent István napi légi parádén, a Duna felett átrepülve fog először magyar színekben bemutatkozni a nagyközönség előtt.

Városnézésként indult, vadászpilóta-kurzusként végződött az angliai kiruccanás

A most már hazai színekben pompázó L-29 Delfin története még 2013-ban kezdődött el. A magyar repülős élet köztiszteletben álló nagy mecénása és bemutató pilótája, a 2014-ben tragikus körülmények között elhunyt Komócsi „Komó" Zoltán nagy álma volt, hogy egy repülőképes oldtimer sugárhajtású vadászgéppel gyarapítsa a történeti értékű magyar veterán légiflottát.

A Komo-Sky Team csapata a Delfin előtt, a sikeres berepülési program után Forrás: Elter Tamás

Büszkén mondhatjuk, hogy e magyar flotta az 1992-ben létrehozott Goldtimer Alapítvány elkötelezett szakembereinek köszönhetően több,

világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető gyönyörű géppel rendelkezik,

így többek között a világ ma már egyetlen repülőképes Liszunov Li-2, két radiális dugattyús motorral felszerelt és közel hetvenéves utasszállítójával, vagy az 1920-as évek technológiáját idéző nyitott kabinos biplán (duplaszárnyú) Polikarpov Po-2-vel.

A Liszunov Li-2 típus ma már csak egyetlen repülőképes példánya a magyar Goldtimer Alapítvány tulajdonában áll Forrás: Elter Tamás

A magyar veterán flotta azonban kivétel nélkül légcsavaros, dugattyúmotoros repülőkből, illetve néhány legendás oldtimer vitorlázógépből állt egészen mostanáig.

Egy másik, ugyancsak világhíres és magyar lajstromjelű veterán, a Polikarpov Po-2 Forrás: Elter Tamás

Komócsi Zoltán Angliában bukkant rá az eredetileg a szovjet légierő kötelékében repült Aero L-29 Delfinre.

Régi barátját, a repülős berkekben csak „Szakiként" ismert Szakács Gábor Boeing 737-es kapitányt, a Travel Service légitársaság repülési igazgatóját és főpilótáját csábította el egy két hetesre beharangozott angliai „kirándulásra".

Szakács Gábor, aki civilben Boeing 737-es kapitány, és a Travel Service légitársaság főpilótája, nem is sejtette, hogy mi vár rá az angliai "kiruccanáson", 2013 májusában Forrás: Elter Tamás

A rendkívül komoly repülési tapasztalattal rendelkező kapitány számára csak a ködös Albionban vált nyilvánvalóvá, hogy bizony nem a Westminster apátságban és a British Museum kollekciójában fognak gyönyörködni,

hanem neki kell hazarepülnie a kétüléses oldtimer csehszlovák vadászt,

amihez még ott helyben el kellett végeznie a típusátképzési tanfolyamot is. Így kezdődött el a Delfin hazai története.

Magyar lastromjellel a magyar légtérben

Komócsi Zoltánnak végig az volt a nagy álma, hogy a külföldről beszerzett vadász magyar színekben, és magyar lajstromjellel az oldalán hasítsa a levegőt.

Ahhoz, hogy egy katonai sugárhajtású vadászgép, mint a Delfin, magyar polgári lajstromba kerüljön, nagyon szigorú feltételeket kell teljesíteni Forrás: Elter Tamás

Noha a hazai légtérben számos itthoni bázison állomásozó külföldi lajstromjelű kisgép is repked,

egy 1972-ben gyártott katonai sugárhajtású vadászgép teljesen más történet

a polgári célra való lajstromozás szempontjából, mert ez a technika össze sem vethető a hagyományos civil túragépek technikájával.

Részlet a kétüléses cockpitból Forrás: Elter Tamás

Az L-29 hiába repül polgári gépként, akkor is katonai technikának számít,

amelynek a műszaki-karbantartási valamint kiszolgálási igényét össze sem lehet hasonlítani a polgári gépekével.

És ezek a szempontok bizony rendkívül sokat nyomtak latba a hatósági lajstromengedélyezés során, szinte megoldhatatlan problémák elé állítva a Komo-Sky Team-et.

A berepülés előtt alapos átvizsgálásra került a Delfin Forrás: Elter Tamás

A Légügyi Hatóság 2017-ben azt kérte a Komo-Sky Team-től,hogy ha továbbra is a magyar légtérben szeretnének repülni az L-29-el, akkor minél hamarabb fejezzék be a 2013-ban elindított lajstromozási eljárást, mert angol lajstromban nem tudnak a továbbiakban hozzájárulni a gép repüléséhez.

Az Aero L-29 Delfin a tököli hangár előtt Forrás: © Szabó Gábor / Gabriel Szabo/Szabó Gábor

A megoldhatatlannak látszó problémát végül egyfajta gordiuszi csomóként sikerült feloldani:

a tulajdonos Komo-Sky Team megállapodott a Goldtimer Alapítvánnyal, hogy a veterán gépek üzemeltetésében és kiszolgálásában nagy tapasztalattal valamint megfelelő műszaki háttérrel rendelkező alapítvány veszi át a Delfin üzemeltetését, nem érintve a vadászgép tulajdonjogát.

A személyzet vontatáshoz készíti elő a vadászgépet Forrás: Elter Tamás

Ezt a megoldást a hatóság is elfogadta a lajstromba vételi eljáráshoz, így már „csak" a gép műszaki felkészítését, és a légi alkalmasság megállapításához szükséges hivatalos berepülését kellett végrehajtani.

Az Aero L-29 Delfin itt még angol lajstromjellel hasítja a levegőt Forrás: Komo-Sky Team

Hónapok megfeszített munkájának eredményeként, 2018. augusztus 15.-én érkezett el a várva várt izgalmas nap:

miután a gyárilag előírt 200 órás műszaki karabantartást is meghaladó rendkívül alapos műszaki felkészítés megtörtént, ( szinte egy teljes nagyjavítás) egy hosszú folyamat záróaktusaként sor kerülhetett az immár a HA-DLF magyar lajstromjelet viselő vadász berepülési programjának végrehajtására is.

A levegőóceán fanatikus szerelmesei

Augusztus 15.-én a szerdai kora reggel borongós, felhős napként köszöntött a tököli reptér légterére. Az időjárás végül kegyesnek bizonyult a berepülés végrehajtására reggel nyolc órakor összegyűlt csapat számára.

A felszállás előtt még ki kellet cserélni a fő levegőrendszer egyik nyomásmérő elemét Forrás: Elter Tamás

Az eredetileg 9 óra 40-re tervezett felszállást azonban el kellett halasztani,

mert az utolsó átvizsgálás során kiderült, hogy a fő levegőrendszer egyik nyomásmérő elemét ki kell cserélni, ami közel háromórányi munkát jelentett.

Rohács Tamás berepülő pilóta (az első ülésben) és Szakács Gábor gépparancsnok a felszálláshoz készülődnek Forrás: Elter Tamás

A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Légi Bázis az előírt feladatok végrehajtására 10 és 11 óra között biztosította a Delfin számára a katonai légteret, ám ennek az időkeretnek a kitöltését a nyomásmérő elem cseréje meghiúsította.

Szerencsére volt azonban egy tartalék légtér időpont is, délután három órától.

Az Aero L-29 Delfin berepülést végrehajtó személyzete: Rohács Tamás és Szakács Gábor Forrás: Elter Tamás

Miután minden megoldódott, és befejeződött az utolsó átvizsgálás is,

a gépszemélyzet, Rohács Tamás berepülő főpilóta, valamint Szakács „Szaki" Gábor,

immár mint az L-29 Csehországban ismételt vizsgát tett gépparancsnoka elfoglalták helyüket az ülésekben, lecsukták a kabintetőt, és elkezdődött a hajtóműpróba.

Rohács Tamás és Szakács Gábor a Delfin sikeres berepülése után Forrás: Elter Tamás

A 38 éves Rohács Tamás fiatal kora ellenére 10 700 repült órájával rendkívül tapasztalt hajózónak és berepülőpilótának számít,

aki még a Malévnál kezdte el repülős karrierjét Boeing 737-esen. Nyolc évet repült a típuson, és 2004-től erősíti a Goldtimer Alapítvány szakmai stábját főpilótaként, ahol többek közt a világhíres Li-2 és Po-2 veteránokat repüli, de ezeken kívül még közel 100 típusra rendelkezik képesítéssel.

Szakács "Szaki" Gábor jelenleg a legtapasztaltabb magyar polgári Delfin pilóta Forrás: Elter Tamás

Szakács Gábor számít Magyarország legtapasztaltabb polgári Delfin pilótájának. A „civilben" Boeing-kapitány összesen 14 300 repült órával rendelkezik, és eddig 120 órát repült az L-29-el, ám most Rohács Tamás repülését is felügyelte. A sikeres hajtóműpróba után már nem maradt más hátra, mint kivárni a délután 2 óra 40 percre tervezett startidőt.

Harcforduló, bukóspirál, leborítás és társaik

Kihasználva a várakozási időt, megkértem „Szakit", hogy avasson be a berepülési program részleteibe.

Szakács Gábor elmondta, hogy aprólékosan kidolgozott repülési tervet kell végrehajtaniuk

a Tököl - Kecskemét - Szentes irányvonalon, amely a teljes rendszerellenőrzések mellett külön műrepülési programot is magában foglal, és ezek végrehajtásához kellett megigényelni a kecskeméti katonai légteret.

A berepülési program alkalmával részletes repülési tervet kellett végrehajtani a két hajózónak Forrás: Origo

Ellenőrizni kell többek között az emelkedési időt és sebességet, a függőleges emelkedést,

a kormányszerveket, valamint vízszintes repülésben a gyorsulási időt 230 csomóra (470 km/órás sebességre).

Repüléstörténeti jelentőségű a magyar lajstrom sikeres megszerzése Forrás: Elter Tamás

A tervezett repülési idő egy óra tíz perc, az előírt magasság pedig FL 170 lesz. (A repülésben a magasságot lábban adják meg, a szakzsargonban az FL - flight level – 170 pedig 17 000 lábnak, azaz 5 270 méternek felel meg.)

Forrás: Szabó Gábor-Origo

Ami különösen érdekelt, a műrepülési program részleteiről Szakács Gábor elmondta,

hogy többek között harcfordulót, leborítást és bukfencet,

orsót, süllyedő spirált, bukófordulót és háton repülést is végre fognak hajtani, a manővereket pedig a kabinban, illetve a gép szárnyvégein, valamint a függőleges vezérsíkra felszerelt Go-pro kamerák fogják rögzíteni.

Kilátás a Delfin pilótakabinjából Forrás: Szakács Gábor

A start előtt a Komo-Sky Team hangár melletti konténer irodájában Barcsik Andrea, a projekt megálmodója,

Komócsi Zoltán özvegye és a vállalkozás vezetője köszönetet mondott az összegyűlt repülő műszakiaknak és pilótáknak,

valamint a kiszolgáló személyzet tagjainak azért az áldozatos és töretlen hittel végzett munkáért, amivel öt év után sikerül beteljesíteni néhai férje, „Komó" álmát.

Mennydörgő robajjal a kék levegőóceánba

Mivel elérkezett az idő, a személyzet, a sötétkék tűzbiztos pilótaoverallt viselő Rohács Tamás, valamint a tőle már megszokott katonai khaki színű kezeslábasába öltözött „Szaki" bemásztak a kabinba, a kiszolgáló személyzet egyik tagja pedig beszíjazta őket az ülésbe.

A Delfint kivontatják az indítási zónához Forrás: Elter Tamás

A felszállásra kész gépmadár szárnyai alá – a hosszú repülési programra figyelemmel – két póttartályt is felszereltek,

a Delfin így teljes felszálló tömeggel készülődött a starthoz.

A kerozinnal való takarékoskodás jegyében az L-29 most kivételesen nem „taxizott", azaz nem dolgozó hajtóművel gurult ki a futópályához, hanem gépkocsival vontatták az indítási zónába.

Felragyog az orrfutó szárán a felszállófény Forrás: Elter Tamás

Amikor eloldották az orrfutóhoz rögzített vonórudat, és lecsukódott a kabintető, elkezdődött az indítás.

A hajtóműből kiáramló forró, 500 Celsius fokos gázsugártól tisztes távolságba húzódva, izgatottan figyeltük a start előkészületeit.

Először csak halk zümmögés, majd a felpörgő turbina éles sivítása törte meg a várakozás csendjét, a levegő pedig megtelt a repülős emberek számára oly kedves égett kerozin illatával.

Forrás: Elter Tamás

A gép farka mögött a kiáramló és egyre forróbb gázsugár miatt opálosan hullámzani kezdett a levegő.

A sivítás felerősödött, és Delfin, apró döccenéssel elindult a futópálya végére. Kiszaladtunk a beton szélére, hogy szemtanúi lehessünk a startnak, ennek a minden bizonnyal a magyar repüléstörténetbe is bevonuló eseménynek. Az L-29 befékezve megállt a futópálya középvonalánál.

A Delfin, immár magyar lajstromjellel az oldalán megkezdi a nekifutást Forrás: Elter Tamás

Felragyogott az orrfutó szárába épített reflektor, és a sivítás magas tónusába új hangszín, a felszálló teljesítményre felpörgetett hajtómű dörgő basszusa vegyült.

A Delfin elkezdett gurulni, majd egyre nagyobb tempóra váltva végigrohant a betonon, menydörgésszerű robajt küldve nekünk búcsúzóként.

Pezsgő durran a sikeres landolás és berepülés megünneplésére Forrás: Elter Tamás

Egy pillanatra eltűnt a futópálya mellett emelkedő halom takarásában, hogy már a betontól elszakadva és diadalmasan a kék levegőtenger felé emelkedve bukkanjon fel ismét a szemünk előtt,

oldalán a HA-DLF magyar lajstrom jelzéssel.

Beteljesedett Komócsi Zoltán álma Forrás: Szabó Gábor-Origo

Nem csak mi, hanem odafent, az örök égi országúton talán Komócsi Zoli is megkönnyezte ezt a látványt. Az L-29 Delfin áthúzását augusztus 20-án, a budapesti Szent István napi légi parádén a nagyközönség is megcsodálhatja.