A neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tüzet gyújtani

A neandervölgyiek a pelisztocén kor végén, nagyjából 35 ezer éve tűntek el végleg az élet színpadáról

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell csiholással tüzet gyújtani.

Az eddigi elképzeléssel szemben a neandervölgyiek rendszeres tűzgyújtók voltak

A kutatók francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak meg és elemeztek.

Az már korábban igazolódott, hogy a neandervölgyi ember használta a tüzet,

de eddig a tudósok úgy gondolták, hogy csak a természetesen keletkezett - villámlásból vagy vulkánkitörésből származó - tüzet őrizték, azt azonban nem tudták, hogyan gyújtsanak maguk tüzet.

Neandervölgyi ember rekonstrukciója Forrás: MTI/EPA/HORST OSSINGER

A Scientific Reports folyóiratban most publikált tanulmány viszont azt állítja, hogy a neandervölgyiek ismerték a tűzgyújtás technológiáját. Mint írták, a dolgozatban tárgyi leletekkel támasztják alá, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, szisztematikusan raktak tüzet.

A neandervölgyi emberek barlangokban laktak, és az új elmélet szerint, rendszeres tűzhasználók voltak Forrás: Etienne FABRE - SSAC/Etienne FABRE - SSAC/Fabre Etienne

Tűzgyújtó köveket találtunk, amelyeket a neandervölgyiek használtak"

- hangsúlyozta Marie Soressi professzor a Leideni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Egyértelmű, hogy a kovakövet tűzcsiholáshoz használták

A kutatók több tucatnyi mindkét oldalán pattintott kovakövet találtak, amelyeken olyan nyomok maradtak fenn,

amelyek arra utalnak, hogy az eszközt hozzáütögették egy vastartalmú ásványhoz,

olyanhoz mint a pirit, vagy a markazit. A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott.

A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott Forrás: Flickr.com

Andrew Sorenson, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem tudósa elmondta:

a vizsgálat kiderítette, hogy a kőszerszámon talált nyomok nem keletkezhettek természetes úton.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején Forrás: Wikimedia Commons

"Erre utal, hogy a rajtuk talált barázdák szinte mindig párhuzamosak a szerszám hosszanti tengelyével. Ha a barázdák természetes úton keletkeztek volna, a kő teljes felületén, véletlenszerűen húzódnának" - érvelt. Mint hozzátette: a tűzgyújtás nyomai szabad szemmel is láthatók a szerszámokon.

Valószínű, hogy tovább folytatódik a vita

A tűzgyújtás képessége nagy hatással volt a neandervölgyiek életére. "Ha maguk is tüzet tudtak rakni, akkor tehették, amikor szükségük volt rá, és nem kellett egy csomó többlet tüzelőanyagot gyűjteni, hogy meg tudják őrizni a tüzet.

A Würm-galciális idején terjedet el a Cro-magnoni ember Európában, kiszorítva a Neander-völgyi embereket Forrás: AFP/Jacques Beauchamp

Ez különösen fontos lehetett a hidegebb időszakokban, amikor a mai Franciaország területét sztyeppe és tundra borította,

és a fakészletek drasztikusan csökkentek" - magyarázta. Sorensen hozzáfűzte: nem lenne meglepve, ha olyan kovakövet is találnának, amely még régebbi, és tűzgyújtásra használták.

A pleisztocén időszakban felgyorsult a hominidák evolúciója Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatásban feltárt bizonyítékok esetleg vitathatóak. Mint mondta, amit a tanulmányban nyújtottak, az egy "értelmezés", és biztos abban, hogy a vita tovább folyik majd.