Egészen ijesztő, amit a 2000 éves sírban találtak

koponya
Vágólapra másolva!
Egy 2300 éve eltemetett, régóta feledésbe merült emberszabású főemlőst találtak kutatók egy kínai sírban. Az újonnan megismert gibbon a Junzi imperialis tudományos nevet kapta.
Vágólapra másolva!

A gibbonok a legkisebb emberszabásúak, ennek ellenére nagyon közeli rokonságban vannak az emberrel, amely sajnos egyre inkább a kihalás felé taszítja ezeket a csodálatos állatokat.

Az archeológusok 2004-ben tárták fel a sírt, amely az egykori ősi kínai főváros, Csangan területén található.

– mondta Helen Chatterjee, a University College London biológusa, a Science magazinban megjelent tanulmány társszerzője. Annyi biztos, hogy a sír 2200-2300 éves lehet és a Csin-dinasztia első uralkodójának nagyanyja, Hszi asszony nyugszik benne.

Számos egzotikus állat maradványa is előkerült az ásatások során, a leopárdok és medvék csontjai között a tudósok azonban valami egészen különlegesre is ráakadtak: egy kisebb állkapocscsontra és egy kutyaszerű fogakkal rendelkező koponyára.

Az ismeretlen csontokat ez idáig egy múzeum fiókjában őrizték, most a Londoni Zoológiai Társaság egyik munkatársa, Samuel Turvey kezdte elemezni azokat. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egy gibbon maradványait sikerült felfedezni, a részletesebb analízis során viszont kiderült, a régen élt főemlős sokban különbözött ma élő társaitól.

Különbözött a mai gibbonoktól

A Junzi imperialis homloka sokkal meredekebb volt a ma élő gibbonokénál, emellett keskenyebb volt az arccsontja és vékonyabb a szemöldökíve.

Ha az összes különbséget figyelembe vesszük, a kutatók szerint könnyen lehet, hogy nem csupán egy új fajt, de egy teljesen új nemet (rendszertani csoportot) sikerült találni.

Jelen ismereteink alapján az eddig felfedezett 20 gibbonfajt négy nemzetségbe soroljuk.

Koponya Forrás: Samuel Turvey/ZSL

Az ember miatt halhatott ki

Kínában a vadon élő gibbonok az ország délnyugati részének sűrű erdeiben rejtőznek. Az ország legdélebbi részén élnek a hajnani gibbonok, amelyek a legritkább emlősök a világon, mindössze 30 egyed él belőlük szabadon.

"Adataink alapján az adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba" - mondta Chatterjee.

Ijesztő belegondolni, de napjainkban a főemlősök 60 százaléka fenyegetettnek, veszélyeztetettnek vagy súlyosan veszélyeztetettnek számít.

A Junzi imperialis is kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához. A most felfedezett új faj lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye.

"A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult.

- mondta Samuel Turvey.

A gibbont Kínában luxusháziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel.

Forrás: Science Alert, MTI