Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?

2018.05.20. 16:38

Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.

Attila örököseinek tekintették magukat

Hogy megtudjuk, miért hét országra szól a lakodalom, és miért hetedhét országon túl játszódnak a mesék,

egészen a honfoglaló eleinkig kell visszamennünk az időben.

Anonymus szerint, aki vélhetőleg III. Béla király jegyzője volt, 884-ben, Kézai Simon szerint pedig a 872. évében, a hét magyar, azaz a 7 fejedelmi vezér - Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Tétény - kivonult Szittya földről, mivel úgy elszaporodtak a népek, hogy szűkössé vált az ottlét.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményénForrás: x-default/

A vezérek tanácsot tartottak és úgy döntöttek, Pannóniába mennek, mert úgy hírlett, egykor az volt az Isten ostorának, Attila hun vezérnek a földje.

A honfoglaló vezérek Attila örökösének tekintették magukatForrás: Origo

Attila őseink hagyománya szerint Árpád apjának, Álmos vezérnek volt a felmenője,

ezért a hét vezér az örökség jogán, mint a föld birtokosai kívántak ott letelepedni. A magyarok (a hungarusok) törzsi vezetői Álmost választották meg vezérüknek, esküt tettek, és a hét vezér pogány szokás szerint vérszerződést kötött, ezzel pecsételve meg fogadalmukat.

Hétvár, mint Erdély

Az eskü szerint nekik és utódaiknak mindig Álmos ivadéka lesz a vezérük, ami jószágot megszereznek, abból mindenki részesül, ők és fiaik lesznek a vezér tanácsának tagjai és a törzsszövetség tisztségviselői, ha pedig utódaik hűtlenné válnának, vagy viszályt szítanának a vezér és rokonai közt,

annak vérét veszik és ha utódaik esküt szegnek, őket örök átok sújtsa.

 

A vérszerződés Székely Bertalan festményénForrás: Wikimedia Commons

A 890-es években a hét magyar magyar törzs Kurszán kündü (nagyfejedelem) és Árpád gyula (hadvezér) vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét, meghódították Pannóniát, majd Ausztria és Morvaország keleti részét is.

Forrás: Origo

Bevonultak Erdélybe, ahol 7 földvárat építettek, és rövid ideig itt laktak.

Ezért ezt a területet a németek Hétvárnak (Siebenburg) nevezték el, és németül mind a mai napig ez Erdély neve.

 

Honfoglaláskori harcos rekonstrukciójaForrás: László Gyula

A törzsszövetség 7 kapitányt választott, csapataikat 7 hadseregre osztották

a kapitányok parancsnoksága alatt. Egy hadsereg hozzávetőleg 3.000 fegyveres harcosból állt, a kisebb egységeket a századosok és a tizedesek vezényleték.

Európai zsidók eredete, honfoglalás, illusztrációForrás: MTI/Mohai Balázs

A honfoglaló magyarok a hadsereget 10-es rendszerben szervezték meg,

tizedek, századok, ezredek, tömények (10.000 harcos) tették ki őseink hadseregét, akik íjakkal, dárdákkal, fokossal és pányvával voltak felfegyverkezve, az előkelőbbeknek az iráni alánoktól átvett szablyáik is voltak, ami később általános fegyverré vált.

Hét vezér, hét törzs, hét terület

Tehát a törzsszövetséget 7 türk-magyar törzs alkotta, a honfoglaláskori Magyarország pedig dukátusokból, a vezérek által kormányzott területekből állt. Ez a törzsszövetség a 7 „uru” (úr, törzsfő) által kormányzott területen élő nép volt.

A hét vezér Álmost választotta a törzsszövetség vezetőjénekForrás: Wikimedia Commons

A türk-magyarok által elfoglalt Kárpát-medence területe és annak vezérei a következők voltak: Nyék: Árpád, Megyer: Kurszán, Kürtgyarmat: Huba, Tarján: Ond, Jenő: Szabolcs, Kér: Lád, Keszi:Tétény. A 7 magyar törzshöz csatlakozott a Kazár Birodalom ellen fellázadt és abból kivált 3 kabar törzs, akiket egy törzzsé tettek Zolta, Árpád fiának vezetésével.

A honfoglaló magyarok Árpád vezetésével bevonulnak a Kárpát-medencébe (Részlet Feszty Árpád körképéről)Forrás:Wikimedia Commons

A kabarok valószínűleg Erdélyben telepedtek le,

ám nem csak kabarok, hanem más népcsoportok is csatlakoztak a honfoglaló magyarokhoz. A felsorolt területek közt vérségi, hadi funkciójú kapcsolat állt fenn elsősorban, amikor harcolni kellett számíthattak egymásra, amúgy különálló egységeket alkottak.

A misztikus hetes

A hetes nem csak a mesékben volt fontos szám, hanem a mondákban, és az ősmagyar táltos hiedelemkörben is. Lássunk néhány példát is a hetes szám és a táltos hiedelemvilág kapcsolatáról. Az ősi hagyomány szerint minden hetedik gyermek természetfeletti erővel rendelkezik, belőlük lettek a táltosok.

Áldozatot bemutató táltos Feszty Árpád körképérőlForrás: Wikipedia

A táltosok hetedik életéve szímított kritikusnak, ugyanis ha ekkor ellopták a fogukat (a legenda szerint a táltosok foggal születtek), akkor nem lesz természetfeletti a képességük. Hogy el ne vigyék a táltos gyerek fogát, a hagyomány szerint a szülei inkább kitörték azt. (Valószínű, hogy ez a szokás a gyerekkori fogváltásra volt visszavezethető.)

A kincsmondákban ugyancsak kiemelten fontos szám volt a hetes.

 

Az ősi magyarok hiedelme szerint a táltosok természetfeletti képességeiknek köszönhetően képesek megtalálni az elásott aranyat isForrás: Wikimedia Commons

Az ősi magyar legenda szerint a háborús időkben, vagy a zsugori ember által elrejtett kincset a hetedik gyerekek, a táltosok, természetfeletti képességeinek köszönhetően képesek voltak megtalálni.

 

De a mondákban és népmesékben heten vannak a gonoszok, és a titok is hétpecsétes.  

 

Táltosok állják körül a tüzet, melyet az éjszakai parázson járáshoz készítettek előForrás: MTI/Ujvári Sándor

A magyarok legfőbb istene pedig a hetedik mennyországban lakik. A hét törzs emléke így ivódott be és élt tovább a magyar népi hagyományban és a mondákban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK