Kiszámították, hány fokos vízben szeret élni a tigriscápa

2018.03.13. 16:06

Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb.

Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is - írja az MTI.

A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után.

A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22 Celsius-fokos vízben található, ebben a legaktívabbak a tanulmány szerint. Egy-két fokos vízhőmérséklet-változás már a populáció költözését okozhatja.

Sydney vizein a téli hónapok alatt alig látni cápát, ám ez megváltozhat" - mondta Nicholas Payne, a belfasti Queen's Egyetem és a Roehamponi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője. A világ egyes vidékein a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a parti vizek szörföseit és fürdőzőit, van, ahol ritkítják a cápák számát, ami állatvédők tiltakozását váltotta ki.

Forrás: wikipedia

A kutatás

A cápák mozgásának, szokásainak jobb megismerése a cápatámadások elhárításának jobb stratégiáihoz vezethet. A kutatók most évtizedek tigriscápafogásait tanulmányozták Ausztrália keleti partjainál, hogy képet kapjanak arról, merre van belőlük a legtöbb.

Ezután érzékelőt erősítettek a Hawaii vizeiben élő tigriscápák néhány egyedének hátuszonyához. A műszer mérte a víz hőmérsékletét és az egyedek mozgását, úszási sebességét. "Így mérhettük, milyen vízhőmérséklet mellett a legaktívabbak a cápák" - mondta Payne.

Ugyan nem valószínű, hogy tigriscápák tömegei változtatnak élőhelyet a globális felmelegedéssel, az állatok eloszlása mégis változhat - írták a tanulmányban. A klímaváltozás miatti aggodalmak olyan kutatásokhoz vezettek, amelyek az állatok alkalmazkodását vizsgálják. Úgy tűnik, a tenger élővilága gyorsabban adaptálódik a globális felmelegedéshez, mint a szárazföldeké.