Száz évig rejtőzött a mélyben a megkerült tengeralattjáró

Száz évvel a hullámsírba merülése után, idén júniusban fedezték fel az eltűnt tengeralattjáró roncsait belga búvárok, az Északi-tenger hűvös mélységeiben (a kép illusztráció)

Megtalálták a több mint száz éve, 1916 decemberében harci bevetés közben eltűnt egyik legsikeresebb első világháborús német tengeralattjáró roncsát az Északi-tengeren, a belga partok közelében, egy forgalmas hajózási útvonalon.

Száz évig rejtőzött ismeretlenül az Északi-tenger fagyos mélységében

Belga búvárrégészek még idén júniusban bukkantak rá a nyugat-flandriai Brugge városhoz közeli partvidéken a 30 méter mélyen fekvő, a homokos tengerfenékbe süppedt hajóroncsra, de a felfedezést csak szeptemberben jelentették be.

Száz évvel a hullámsírba merülése után, idén júniusban fedezték fel az eltűnt tengeralattjáró roncsait belga búvárok, az Északi-tenger hűvös mélységeiben (a kép illusztráció) Forrás: YouTube

Az UB II osztályú tengeralattjáró roncsa kiváló állapotban vészelte át az elmúlt egy évszázadot.

Kedden közölték, hogy egy réztáblán megtalálták a hajó azonosítóját is, eszerint az UB-29 tengeralattjáróról van szó, amelynek a császári haditengerészet nyilvántartása szerint 1916. decemberében vesztett nyoma a legénység 22 tagjával együtt.

Németország belgiumi nagykövete, Rüdiger Lüdeking szerint nagyon ritka leletről van szó, főleg, hogy a roncs ilyen közel fekszik a parthoz.

Rüdiger Lüdeking, Németország Belgiumba akkreditált nagykövete bejelentette, hogy a roncsot víz alatti katonai temetőnek nyilvánítják Forrás: Michael Seidler

A Tomas Termote vezette búvárrégészcsoport eddig hat merülést végzett a roncsnál,

amelyről méretei alapján hamar megállapították, hogy egy UB II-osztályú első világháborús német tengeralattjáró, olyan, mint amilyeneket főleg a part közeli vizeken vetettek be a "nagy háború" idején.

Víz alatti temetővé nyilvánítják a 30 méter mélyen nyugvó roncsot

A nagykövet szerint Németország nem akarja, hogy a roncsot kiemeljék, mivel azt meg kell hagyni az odaveszett tengerészek sírjának.

A Kaiserliche Marine, a német császári haditengerészet hadilobogója az első világháború idején Forrás: Warstore

Hogy a holtak nyugalmat senki se zavarhassa meg, védőzónát alakítanak ki a roncs körül.

A tengeralattjáró sikeres azonosítása után tisztázni szeretnék a szerencsétlenül járt matrózok kilétét is, hogy értesíthessék a leszármazottaikat vagy rokonaikat.

UB II osztályú német tengeralattjáró az első világháború idejéből Forrás: Naval History of First World War

Az UB-29 tengeralattjárót a német császári haditengerészet (Kaiserliche Marine) UB II osztályának egységeként a Weser AG brémai hajógyárában bocsátották vízre, 1915. december 31-én.

Herbert Pustkuchen tengerész főhadnagy, az UB-29 parancsnoka Forrás: U-Boat Net

A 36,1 méter hosszú, 4,36 méter széles és 265 tonna szerkezeti vízkiszorítású búvárnaszád 1916. január 18-án állt szolgálatba, az első világháború egyik legsikeresebb tengeralattjárós tisztje, az elsőosztályú vaskereszttel és a Hohenzollern-renddel kitüntetett Herbert Pustkuchen tengerész főhadnagy (Oberleutant zur See) parancsnoksága alatt.

Nem rendelkezett óceánjáró-tulajdonságokkal

Az UB II osztály egységei nem rendelkeztek óceánjáró-tulajdonságokkal, ezért ezeket a búvárnaszádokat elsősorban a partokhoz közeli hajózási útvonalakon vetették be az első világháború idején.

Az UB II osztályú tengeralattjárók nem rendelkeztek óceánjáró-képességekkel Forrás: Naval History of First World War

A dízel-elektromos meghajtású UB II osztályú tengeralattjárókat felszíni üzemmódban két hathengeres Benz belsőégésű motor hajtotta meg, a víz alatt pedig ugyancsak kettő Siemens-Schuckert elektromos aggregát forgatta a hajócsavart.

Korabeli kép egy UB II osztályú tengeralattjáró belsejéről Forrás: Origo

Az UB-29 felszíni menetben 9,1 csomós (17 km/h), a víz alatt haladva pedig legfeljebb 5,8 csomós (10,7 km/h) sebesség elérésére volt képes.

Az első világháború egyik legsikeresebb búvárnaszádja volt

Az UB-29 viszonylag rövid pályafutása alatt a legeredményesebb búvárnaszádok közé küzdötte fel magát. 1916. január 18. és december 13. között

17 bevetésen 38 ellenséges szállítóhajót, összesen 49 277 tonna hajóteret süllyesztett el,

három gőzöst pedig megrongált.

Az UB-29 kisméretű tengeralattjáró volt, utolsó bevetésén 22 fős személyzet tartózkodott a fedélzetén Forrás: Deutsches U-Boot Museum

A 22 fő matrózból és tengerész altisztből, valamint két tisztből álló személyzet elsősorban az Északi-tengeren és a La Manche-csatornán teljesített bevetéseket az UB-29 fedélzetén. E bevetések legfőbb célja az Angliába, illetve az észak-francia kikötőkbe utánpótlást szállító kereskedelmi hajók elsüllyesztése volt.

A német tengeralattjárók utánpótlást szállító antant hajókra vadásztak az Északi-tengeren Forrás: Origo

Mindez egyáltalán nem minősült veszélytelen vállalkozásnak, mivel a brit királyi haditengerészet, a Royal Navy komoly erőket,

elsősorban romboló és torpedónaszád kötelékeket vetett be

a kritikus hajózási útvonalak védelmére, és a német tengeralattjárók jelentette veszély leküzdésére.

Az UB-29 rövid pályafutása alatt a legeredményesebb német tengeralattjárók közé küzdötte fel magát Forrás: Origo

Az UB-28 áldozatai közül az 5036 tonnás brit gőzös, az SS Toridge volt a legnagyobb „győzelmi trófea". 1916. november 2-án Herbert Pustkuchen végleg elhagyta az UB-28 fedélzetét, Erich Platsch tengerész főhadnagynak adva át a parancsnokságot.

Brit romboló képében sújt le a végzet

Platsch főhadnagy parancsnoksága alatt az UB-29 újabb bevetéseket hajtott végre a La Manche csatorna térségében, és további sikerekkel gyarapította az UB-29 hosszú győzelmi listáját.

A búvárnaszád Erich Platsch kommandírozásával ismét kilenc gőzöst küldött a hullámsírba,

15 582 tonnányi hajóteret elsüllyesztve.

Az UB-29-ről készített kevés számú eredeti felvétel egyike Forrás: Deutsches U-Boot Museum

Ám a fényes diadalsorozatnak 1916 decemberében, e hónapnak a tengerészek által babonásan rettegett 13. napján vége szakadt. A német tengeralattjárót aznapi portyája közben ugyanis a La Manche-csatorna és az Északi-tenger határán őrjáratozó HMS Landrail brit romboló váratlanul meglepte.

Az egyik sikeres bevetéséről visszatért UB-29 Forrás: Deutsches U-Boot Museum

A romboló támadása elől az UB-29 vészmerüléssel próbált meg elmenekülni,

ám az alámerülő tengeralattjáró közvetlen közelében felrobbant két mélységi bomba olyan súlyos sérüléseket okozott a búvárnaszádnak, hogy az menthetetlenül elsüllyedt.

A HMS Landrail romboló két mélységi bombája végzett az UB-29-cel Forrás: Royal Navy Archive

A brit romboló támadása olyan váratlanul érte az UB-29-et, hogy már nem volt ideje leadni a pozícióját, ezért a búvárnaszádot egészen 2017 júniusáig eltűntként tartották nyilván. Az UB-29 utolsó bevetésén a fedélzeten szolgálatot teljesítő 22 tengerész közül mindenki odaveszett a brit romboló támadásában.

Mindkét világháborúban a tengeralattjárós fegyvernem számított a legveszélyesebb szolgálati helynek Forrás: Origo

A volt parancsnok, az első világháború egyik legsikeresebb tengeralattjárós tisztje, a több mint 103 ezer tonnányi hajóteret elsüllyesztő Pustkuchen főhadnagy csak alig fél évvel élte túl az UB-29 pusztulását. 1917. május 27-én már mint az U-66 tengeralattjáró kapitánya, a Scillies-sziget közelében, bevetés közben halt tengerészhalált.