A súlyos incidens még szombaton a késő esti órákban, sötétedés után történt a népszerű kubai fürdőhelyen.
A 22 éves helyi illetőségű férfi áldozat másodmagával ment a vízbe,
és alig három méterre a parttól az egészen sekély vízben, mindenféle látható előzmény nélkül következett be a tragédia.
A ragadozó az áldozat bal lábát ragadta meg, aki a kórházba szállítása közben, a mentőautóban hunyt el. Enrique Remedios Contis a helyi klinika szakorvosa, aki az áldozatot megvizsgálta elmondta, hogy a férfi bal combján egy igen széles és mély, súlyos roncsolást okozó harapásnyom volt észlelhető.
A cápa harapása elszakította a combban futó nagy artériát,
ami miatt az áldozat percek alatt teljes vérmennyiségének mintegy 20 százalékát elvesztette
a doktor diagnózisa szerint. Az áldozat gyors halálát a súlyos vérveszteség nyomán kialakult sokk, a keringési és légző rendszer összeomlása okozta.
Guardalavaca Beach vizein hosszú évek óta nem történt hasonló incidens.
Amit különösen furcsának tartanak, hogy alig derékig érő vízben, mindössze három méterre a parttól következett be a végzetes kimenetelű attak.
Annak ellenére, hogy a derékig érő sekély vízben bekövetkezett cápatámadások viszonylag ritkának mondhatók, de korántsem szokatlanok.
Az egyik, a Karib-tengeren és Kuba partvidékén is közönségesnek tekinthető trópusi faj, a bikacápa (Carcharhinus leucas) ugyanis kifejezetten a sekély, gyakran alig egy-két méter mély partközeli vizekben vadászik.
A tengerbiológusok ezt a robosztus alkatú, a kékcápafélék családjába (Carcharhinidae) tartozó 2,5 -3,3 méteres átlagos testhosszúsággal rendelkező fajt tartják a legagresszívebb cápának a nagy fehér (Carcharodon carcharias) után.
Csakhogy amíg a nagy fehér cápa legfeljebb 5-10 méteres vízmélységig merészkedik ki a partok közelébe,
addig a bikacápa egészen a megfeneklésig kiúszik
főleg azokon a partszakaszokon, ahol az állandó hullámverés és a lazaüledékes tengeraljzat , vagy a folyótorkolatok, esetleg kikötők közelsége miatt zavaros a víz.
A szerencsétlenül járt kubai áldozat aligha tudhatta, hogy olyan területeken, ahol az emberre potenciális veszélyt jelentő cápafajok honosak,
nem tanácsos alkonyatkor illetve sötétedés után a vízbe menni,
mert ez a napszak a prédálás szempontjából e fajok, - így köztük a bikacápa – egyik legaktívabb időszakának számít.
Noha még nem ismert információ a hétvégi támadást elkövető cápa fajmeghatározásáról, a támadás sajátosságai alapján csaknem a bizonyosság szintjén állítható, hogy bikacápa áll a súlyos incidens hátterében.
A bikacápa világszerte elterjedt a trópusi öv partvidékein, mind az atlanti, mind a pacifikus, mind pedig az indiai-óceáni térségben.
Kifejezetten sekélyvízi faj, életterét a felszíntől 30 méteres mélységig terjedő víztömeg alkotja.
Különleges tulajdonsága, hogy képes elviselni az erősen csökkent sós vizet,
sőt tökéletesen adaptálódik az édesvízhez is.
Ennek tudható be, hogy a nagyobb trópusi folyamokba, mint például a kelet-afrikai Zambezibe, az Amazonasba, de még a Perzsa-öbölbe torkolló két nagy folyóba, a Tigrisbe és az Eufráteszbe is felúszik időnként.
Nem egyszer a torkolatvidéktől több száz kilométerre is sikerült a folyamokba felúszó bikacápákat megfigyelni, az eddig ismert „rekorder" az Amazonason csaknem háromezer kilométerre hatolt fel. A bikacápa ugyancsak kedveli a zavaros vizeket, ezért nagy előszeretettel tartózkodik a folyótorkolatokban, lagúnákban, vagy a piszkos vizű kikötők környékén.
A karibi térségben szinte mindenhol megtalálható,
jelentősebb populációjuk él a Mexikói-öbölben (a Mississippibe is nem egyszer beúsznak), Kuba környékén és a térséghez közeli Bahamákon.
Prédálás közben rendkívül agresszív, és a vizsgálatok szerint a bikacápáé a legerősebb harapás a cápák világán belül. Az úgynevezett harapásmérővel elvégzett kísérletek során egy bikacápa 4,2 tonna/cm2 harapáserőt produkált. ( Összehasonlításként, a nagy fehér harapásereje 1,6 tonna/cm2.)
A bikacápa felső állkapcsában lapos, háromszög alakú, és enyhén hajlott fűrészes szélű, az alsó állkapcsokban pedig keskeny, ugyancsak csipkézett szélű fogak ülnek. A bikacápa harapása e fogszerkezetnek köszönhetően rendkívül mély roncsolásos sérülést okoz, ezért is tekintik különösen veszélyes cápafajnak.