Nemsokára újra zöld lesz Grönland

2017.11.13. 13:29

A grönlandi jégtábla is eltűnhet a klímaváltozás miatt - véli egy amerikai kutatócsoport korábbi megfigyelések alapján.

 Öngerjesztő felmelegedés: megváltoznak a tengeráramlatok

A Kordillerák-jégtakaró mérete az utolsó jégkorszak végén mindössze 500 év alatt a felére csökkent a klíma felmelegedése miatt, és a modern kori gröndlandi jégtakaróra hasonló sors várhat - áll a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

Grönlandi táj, olvadó jéggel. A jelenlegi tendenciák mellett a "zöld sziget" akárcsak a földtörténeti múltban, teljesen jégmentessé válhat

Forrás: AFP/Hemis/Roy Philippe

A pleisztocén korban a Kordillerák-jégtakaró Észak-Amerika nagy részét lefedte.

A tanulmány szerint olvadását a tengerszint mintegy hatméteres emelkedése, a tenger hőmérsékletében és körforgásában bekövetkezett változások okozták.

Az olvadás miatt a mélybe süllyed a hideg víz megváltoztatva az áramlataok mozgását, és ezzel tovább erősödik a grönlandi jégtakaró fogyása

Forrás: Julius Nielsen

Mivel a hideg víz sűrűbb, mint a meleg, a jégtábla kiolvadt vize lesüllyed, ezzel megzavarja az óceánok cirkulálásának "globális futószalagját" és megváltoztatja a klímát.

Összetett és bonyolult folyamat a szárazföldi jégtakarók eltűnése

Korábbi tanulmányok bizonyítékokat találtak a jégtakaró 12 500 évvel ezelőtti jelenlétére Kanada nyugati részén, de az új adatok szerint a régióban nagy területek voltak jégmentesek mindössze 1500 évvel korábban.

Ez arra utal, hogy a jégtakaró növekedhet és visszahúzódhat viszonylag rövid idő alatt.

Geológiai bizonyítékok és modellek alapján a kutatók létrehozták a Kordillerák-jégtakaró növekedésének és visszahúzódásának idővonalát.

Ekkora volt az arktiszi jég 2014. szeptember 17-én. A piros vonal az 1981-2010 közötti átlagot mutatja

Forrás: NASA/Goddard Scientific Visualization Studio

Az amerikai Purdue Egyetem laboratóriumában feltérképezték és datálták a nyugat-kanadai jéggörgetegeket a berillium-10-es izotóp segítségével. "Van egy csoport berillium-10-es mérésünk, amely 14 ezer éves, és egy másik csoport, amely 11 500 éves, és a két korszak közötti különbség statisztikailag jelentős. Ez csak úgy lehetséges, ha a jég a területen teljesen eltűnt, majd újra kifejlődött" - mondta Marc Caffee, az egyetem munkatársa.

Egyre kiterjedtebbé válnak az arktikus régióban a jégmentes területek

Forrás: Frans-Jan Parmentier

A múltbéli klíma változásainak pontos rögzítése segíti a kutatókat az okok és okozatok megállapításában.

A jég visszahúzódását bemutató idővonal megalkotása betekintést engedhet abba is, hogyan jutottak el az első emberek Észak-Amerikába.

A Würm-galciális idején terjedet el a Cro-magnoni ember Európában, kiszorítva a Neander-völgyi embereket

Forrás: AFP/Jacques Beauchamp

"A kontinentális jégtakarók nem tűnnek el egyszerűen, ez egy nagyon bonyolult, összetett folyamat. Minél többet tudunk a Kordillerák-jégtakaró visszahúzódásáról, annál inkább meg tudjuk jósolni, mi várhat a grönlandi jégtáblára" - mondta Caffee.

Trópusi esőerdők után fagyos tundrák

A földtörténet utolsó nagy eljegesedési periódusa, a geológiában kainozoikumi eljegesedésnek nevezett folyamat az eocén kor legvégén elindult általános klímaromlással vette kezdetét.

A Föld térképe az eocén-időszak derekán, 45- 50 millió éve

Forrás: Origo

Az eocén időszak (55 millió és 34 millió év között)derekán tetőzött a klímaoptimum, ekkor volt a legmelegebb és legjobban kiegyenlített a földi éghajlat.

A korai eocén kor kiterjedt trópusi esőerdei egészen Észak-Európáig nyúltak fel

Forrás: Walking with Dinosaurs

A trópusi esőerdők öve egészen Európáig felhatolt, és még Dél-Skandináviában is szubtrópusi éghajlat uralkodott.

Az eocén-oligocén kor határán nagyjából 34 millió éve elkezdődött lehűlés ingadozó folyamat volt, hűvösebb és csapadékos, illetve száraz és melegebb periódusok követték egymást.

Eocén trópusi tengeri csigák (Cerithium subcorvinum) a Vértes-hegységből. Az eocén elején a mai Magyarország területét is trópusi monszun-éghajlat jellemezte

Forrás: MTM

Már az oligocén elején nagyjából 32 millió éve kialakult a részleges antarktiszi jégtakaró, és a miocén időszak végére, 5 millió éve már az egész Antarktiszt elfedte az állandó jég.

Egészen a Kárpátok előteréig ért a sarkvidéki jégtakaró

2,5 millió éve a pleisztocén kor beköszöntésekor a globális lehűlés erőteljessé vált.

Az északi félteke magas szélességi körein szintén kialakult az állandó arktikus jégtakaró.

A pleisztocén időszakban hat nagyobb eljegesedési hullám, úgynevezett glaciális követte egymást.

A Würm-glaciális idején egészen Közép-Európáig nyúlt le az arktikus jégtakaró

Forrás: Wikimedia Commons

Az utolsó, és az északi féltekén legkiterjedtebb eljegesedést okozó Würm-glaciális 110 ezer éve kezdődött, és mintegy 12 500 éve ért véget.

A Würm legnagyobb eljegesedési periódusában az arktiszi jégpáncél egészen a Kárpátok előteréig lenyúlt.

A Würm végi hirtelen felmelegedés hatására összességében mintegy 112 méter emelkedett a világtenger szintje, az elolvadt irdatlan mennyiségű jég miatt.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején

Forrás: Wikimedia Commons

A pleisztocénben az eljegesedések közötti és a glaciálisoknál lényegesen hosszabb úgynevezett interglaciálisok idején volt, hogy a mainál is jóval melegebbé vált a globális éghajlat. Egyes modellek szerint a jelenlegi felmelegedés is csak egy interglaciálisnak tekinthető, amit újabb eljegesedési periódus fog követni.