A statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a Csendes-óceán térségében a különösen meleg és száraz periódusok, az El Nino jelenség idején az emberre potenciális veszélyt jelentő cápafajok a szokásosnál jóval nagyobb számban jelennek meg a partközeli sekély vizekben.
Dr. Blake Chapman cápakutató a „Shark Attacks: Myths, Misunderstandings and Human Fear" (Cápatámadások: mítoszok, félreértések és emberi félelem) című legújabb könyvében az elmúlt évek cápatámadási statisztikái valamint meteorológiai adatainak összevetéséből jutott arra az eredményre, hogy a globális klímaváltozás egyik hatása, a tengervíz felmelegedése és a nem provokált cápatámadások számának emelkedése között
közvetlen összefüggés mutatható ki.
Dr. Blake vizsgálódásai szerint a pacifikus térségben periodikusan jelentkező El Nino jelenség idején
szignifikánsan megnövekszik a potenciálisan veszélyes cápafajok egyedszáma az ausztrál partvidéken.
A rendkívüli hőhullámokkal és szárazsággal együtt járó El Nino idején a Csendes-óceán térítők közötti területén az átlagos vízhőmérséklet plusz két Celsius fokkal is megemelkedhet.
A vízhőmérséklet emelkedése és a cápák egyedszámának a partközeli sekély vizekben történő felszaporodása minden esetben egybeesett a kutató által vizsgált időszakban.
„Tudjuk, hogy ez a jelenség hatással volt az ember-cápa interakciókra, mivel a cápatámadások 2009-ben és 2015-ben is megnövekedtek, és mindkét év az El Nino idejére esett. Ez azt jelenti, hogy mind a vízhőmérséklet emelkedése, mind pedig az áramlások megváltozása befolyásolta a cápák viselkedését" – nyilatkozta dr. Chapman a Northern Star internetes lapnak.
2015-ben az Ausztrál Meteorológiai Hivatal jelentése szerint átlagosan két fokkal megemelkedett a tengervíz hőmérséklete,
és a meleg víztömeg a kelet-ausztrál partok felé áramlott. A Floridai Természettudományi Múzeum adatbankjának (International Shark Attack File, ISAF) kimutatása szerint 2015 új évtizedes rekordot döntött az ebben az évben regisztrált 98 nem provokált cápatámadással, amelyből 6 végződött halállal.
Ausztráliában 2015-ben összesen 33 cápa-ember interakciót jegyeztek fel,
amelyből huszonkettőt tett ki a nem provokált támadások száma, 16 eset a nagy fehér (Carcharodon carcharias) kettő további incidens pedig a bikacápa (Carcharhinus leucas) számlájára volt írható.
A forró nyarak egyre több ember csábítanak ki a tengerpartokra. A cápák egyedszámának és a vízi aktivitások számának szignifikáns megnövekedése a parti övben vezet a cápatámadások meredeken emelkedő grafikonjához az El Nino éveiben. Ausztráliában egyébként a „normál" években 10 és 20 között mozog a cápatámadások átlagszáma.
Úgy tűnik tehát, hogy a cápatámadások száma az El Nino éveiben mindig emelkedő tendenciát mutat, de az egyre hosszabb és forróbb nyarakkal jelentkező El Nino mentes években is megnövekedett támadások globális száma.
A rendszeres meteorológiai adatgyűjtések kezdete óta a tavalyi év számított a legmelegebbnek,
és két évtizedes átlagban a tavalyi évben jegyezték fel a legtöbb cápatámadást is.
Az ISAF statisztikája szerint 2016-ban összesen 154 cápás incidenst jegyeztek fel, amelyből 84 volt nem provokált támadás, és ezek közül négy végződött halállal.
A 2015-ös évhez képest, amikor az El Nino hatására Ausztráliában rekordszámú, összesen 22 nem provokált incidens történt, ezzel szemben tavaly 15-re esett vissza a nem provokált támadások száma a kenguruk földjén.
Az áldozatok vízi aktivitások szerinti csoportosításában nem történt változás,
harmadik évtizede a szörfösök vezetik a sort,
és ez alól a tavalyi év sem volt kivétel, 2016-ban is az összes incidens 58 %-át a szörfösök szenvedték el.
Második helyen a fürdőzők állnak 32,1 %-al, a sznorkelesek sérelmére elkövetett támadások 4,9%-ot tettek ki, és tavaly csak egyetlen esetben ért légzőkészülékes búvárt cápatámadás.
A cápatámadások még ezekkel a számokkal is az állatok által ember ellen elkövetett agressziók rangsorában az utolsó helyen állnak.