A Kaliforniai Egyetem kutatói tengeri algát használtak arra, hogy olcsó, biológiailag könnyen lebomló hangyacsapdát fejlesszenek. A „hidrogél csalinak" nevezett találmány három-négy milliméter átmérőjű átlátszó zselészerű gömbökből áll.
Már az első tesztek kiváló eredményt hoztak.
Négy hét alatt a hangyák 40-68 százaléka elpusztult. Tovább folytatva a kísérletet az ötödik hétre a hangyák 61-79 százaléka áldozatul esett a csalinak.
A 70 százalék már egy korrekt érték, ha saját otthonunkban is elérjük, akkor nem találkozunk személyesen hatlábú társbérlőinkkel.
Amerika déli államaiban egy invazív hangyafaj az argentin hangya (Linepithema humile) okoz fejtörést a gazdáknak. A hagyományos eljárás során rovarölő szerrel fújják be az érintett területeket, azonban ez elpusztítja a hasznos rovarokat is, így komoly környezeti kockázatot jelent.
Ezért folyékony csapdákkal próbálkoznak. Csaliállomásokat helyeznek ki a védendő területre, amit cukorszirup és rovarölő keverékével töltenek fel. Ez az eljárás viszont eléggé költséges, a hidrogél esetében azonban nincs szükség adagoló eszközre.
A kutatók algák sejtjeiből kivont, az élelmiszeriparban egyébként sűrítőanyagként használt alginátból készítik el az új csapdát. A viszkózus zselészerű anyag ételeinkben E400-405 jelzéssel található meg. A kutatócsapat által létrehozott gél hasonlít a pelenkában lévő nedvszívó anyagra. Hosszú ideig megtartja a folyadékot, így sokáig vonzó marad a hangyák számára.
Rovarölő szerként tiametoxam nevű vegyületet használnak tízezerszeres hígításban, százszor kevesebbet, mint a hagyományos folyadékcsapdák esetében. Ez olcsóbb és jóval kevésbé káros a környezetre. A tiametoxam ugyanis nem válogat, ugyanúgy veszélyes a méhekre, mint a hangyákra, ezért is létfontosságú a felhasznált méreganyag mennyiségének redukálása.
A kutatók elmondása szerint a jövőben megvizsgálják, hogyan használhatnák a hidrogélt más kártevők ellen is.
Az eredményeket a Pest Management Science című szaklapban publikálták.
(Szerző: Földi Péter)