Kiderült, mik valójában a színes légörvények a Sikoly hátterében

A sikoly (Skrik) Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb festménye.

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket.

Három norvég meteorológus szerint

nem az indonéziai Karakatoa vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt

a tűzfényben pompázó ég megfestésekor. Az erről szóló tanulmányt hétfőn mutatták be Bécsben egy tudományos konferencián.

A norvég festő (1863-1944) még azt mesélte, hogy

éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett.

"Lángoló felhőkről" beszélt, amelyek láttán "reszketett a félelemtől".

A sikoly Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb festménye Forrás: Wikipédia

A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos - 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott - elmélet nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. A Sikoly első változatát 1892-ben közzé tévő Munch szerint azonban

ez a látvány egyszeri élmény volt.

A tudósok szerint a Krakatoa részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását.

Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak

- vélték a szakemberek.

A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra - ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik - felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló

poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. "Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban" - mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján.

Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.

"Ez egy újabb elmélet" – mondta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Azt is mondta: „Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat".

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete.