Ezért a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban

Az Abell 3827 galaxishalmaz. A középső csillagokat körülvevő kékes színű struktúra a távolabbi háttér galaxisok fényét eltorzító gravitációs lencsehatás következménye.A négy összeolvadó galaxis tanulmányozása során vették észre, hogy az egyik rendszer körül a sötét anyag nem mozog együtt galaxisával. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ismeretlen természetű sötét anyag-sötét anyag interakció jött létre

Az ősrobbanás vagy nagy bumm hozta létre a világegyetemet ma alkotó elemeket. De mi az oka annak, hogy ezek közül pont a hidrogén a leggyakoribb?

A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk a nagy bummig, mondta May Nyman, az Oregoni Állami Egyetem kémiaprofesszora.

Az ősrobbanás hozta létre a periódusos rendszer elemeit (a mesterséges elemeket leszámítva), amelyek bennünket és a minket körülvevő világot alkotják. Minden elem a rá jellemző számú szubatomi részecskéből, azaz protonból (pozitív töltésű), neutronból (semleges) és elektronból (negatív töltésű) áll.

A hidrogén csupán egyetlen protonból és egy elektronból áll (az egyetlen elem, amelyben nincs neutron). Ez az univerzum legegyszerűbb eleme, és ez a magyarázat arra, hogy egyben miért a leggyakoribb, mondta Nyman.

Az Abell 3827 galaxishalmaz. Forrás: ESO

A csillagokban a hidrogénatomok héliummá – a világegyetem második leggyakoribb elemévé – fuzionálnak. A héliumban két proton, két neutron és két elektron található. A hélium és a hidrogén együtt alkotja az univerzum ismert anyagának 99,9 százalékát.

Még így is 10-szer annyi hidrogén van a világegyetemben, amennyi hélium, mondta Nyman. Az oxigén – a harmadik leggyakoribb elem – nagyjából 1000-szer kisebb gyakorisággal fordul elő, mint a hidrogén.

Általában véve minél nagyobb egy elem rendszáma, annál ritkább, tette hozzá Nyman.