Az ember még az evolúciót is felgyorsítja

The last 2 million years of human evolution

Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élőlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévő fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.

Bár elméletben helytálló lehetne egy ember által mesterségesen befolyásolt állat- és növényvilág létezése, ahol a biodiverzitást saját elképzeléseink és a bolygó szükségletei szerint tartjuk fenn, gyakorlatban azonban ez elképzelhetetlen - legalábbis így vélekednek a Proceedings of Royal Society B tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.

A Science Daily tudományos hírportál szerint a tanulmány számos olyan példát mutat be, ahol az emberi faj befolyásolja a többi élőlény evolúcióját. Ez

jobbára egybként nem szándékos, hanem indirekt befolyásolás:

a vadászattal, az élőhelyek megváltoztatásával, a különböző fajok véletlenszerű elterjesztésével és a városi környezetek megjelenésével arra kényszerítjük a fajokat, hogy gyorsabban alkalmazkodjanak a környezetükhöz.

Nem csak a saját evolúciónk gyorsult fel az elmúlt néhány száz évben Forrás: Wikimedia

A kutatók megemlítik, hogy elméletben akár még megoldás is lehetne a "természetes" fajok kihalására az, ha mesterségesen befolyásolnánk más fajokat, ez azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű. Joseph Bull, a Koppenhágai Egyetem kutatója arra figyelmeztet, hogy a mesterségesen megváltoztatott fajok nem tudnák rögtön átvenni a természetes, de kihalt fajok szerepét.

Metrózó szúnyogok Londonban

A tanulmányban több konkrét állatfajt említenek, amelynek közvetve belenyúltunk az evolúciójába, közülük az egyik a közönséges szúnyog, amely Londonban már a metróvonalakban is alapít kolóniákat. A földalatti moszkítók annyira alkalmazkodtak a környezetükhöz, hogy már csak a felszín alatt élnek, és képtelenek párosodni azzal a felszíni alfajjal, amelybe korábban ők is tartoztak.

Londonban már külön metrószúnyog is létezik (illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

A vadászattal is problémák vannak: az ember egyre precízebb és ügyesebb fegyverei arra kényszerítik az állatfajokat, hogy teljesen más tulajdonságaikat használják ahhoz, hogy túléljenek, így

egy idő után az új domináns tulajdonságok lesznek az erősebbek,

ez pedig egy új faj kialakulásához is vezethet. Ha például korábban egy vadászandó állat a gyorsaságára hagyatkozott, most pedig a rejtőzködés lesz az elsőszámú fegyvere, azok a tulajdonságai válnak dominánssá, amelyek a rejtőzködést segítik elő.

Nem csak az állatvilágban figyelhető meg azonban az evolúció felgyorsulása: "a mai világ negyven legfontosabb haszonnövénye közül legalább hat teljesen új fajnak számít" - magyarázta Bull.

Jön a következő kihalási hullám

Az ezzel foglalkozó kutatók java úgy gondolja, hogy ha az állat- és növényfajok kihalása ilyen ütemben folytatódik, hamarosan a hatodik nagy kihalási hullám küszöbére érünk. Az utolsó jégkorszak óta (11500 évvel ezelőtt) körülbelül 255 emlős és 523 madárfaj tűnt el a föld színéről, nagyrészt az emberi tevékenységek miatt.