Kártékony hódítók terjeszkednek a Földközi-tengerben

Pterois miles

A Földközi-tenger vizének emelkedő hőmérséklete miatt újabb és újabb területeket vesznek birtokukba a tűzhalak. Mivel pusztítják az őshonos halfajokat, ez súlyos ökológiai és gazdasági problémákhoz vezethet. 

Búvárok és halászok beszámolói alapján kiderült, hogy egyetlen év leforgása alatt az Indo-pacifikus térségből származó közönséges tűzhalak (Pterois miles) birtokukba vették a Ciprus környéki vizeket. A kutatók most attól tartanak, hogy ez az invázió nem torpan meg és a faj később szétterjedhet akár az egész Atlanti-óceánban is, írja a Phys.org tudományos portál. Az új eredményeket a tudósok a Marine Biodiversity Records című szaklapban publikálták.

Hogy miként kerültek a Földközi-tengerbe e ragadozók, egyelőre nem tudni. Az egyik elképzelés szerint mivel kedvelt akváriumi halról van szó, előfordulhat, hogy néhány példányt szabadon engedtek az emberek, és ezek szaporodtak el riasztó mértékben. A másik teória alapján viszont a Szuezi-csatorna szélesítése és mélyítése lehetővé tette a tűzhalak átvándorlását a Vörös-tengerből a Mediterráneumba.

Pterois miles Forrás: Wikimedia Commons

„Mostanáig csak néhány szemtanúi beszámoló létezett a tűzhalak földközi-tengeri jelenlétéről, így kérdéses volt, vajon a faj elterjedhet-e itt olyan mértékben, mint az Atlanti-óceán nyugati részén” – mondta Demetris Kletou tengerbiológus.

Sajnos a legújabb tapasztalatok szerint a tűzhalak száma megnőtt és egy év alatt meghódították Ciprus szinte teljes délkeleti partvidékét,

terjedésüket pedig a melegedő tengerfelszín segítette” – tette hozzá.

A korallzátonyoknál különösen nagy pusztítást vihetnek véghez

A tűzhalak ragadozó életmódot folytatnak, halakat és rákokat zsákmányolnak. Terjedésüket segíti, hogy korán ivaréretté válnak, nagyon szaporák, testüket pedig mérgező tüskék borítják, amik megvédik a faj képviselőit a ragadozók támadásaitól, így nincs természetes ellenségük.

Különösen a korallzátonyoknál okoznak hatalmas károkat a halállományok irtásával,

tömeges megjelenésük súlyosan csökkenti az érintett terület biológiai sokféleségét.

A tanulmány elkészítése során a szakértők a part menti vizek környékén tevékenykedő halászoktól és búvároktól gyűjtöttek információkat, valamint fénykép- és videofelvételeket is készítettek, gondosan rögzítve az észlelések helyét és dátumát. A kutatás során a ciprusi kormányzati szervek segítségét is igénybe vették a szakemberek.

Az eredmények megerősítették, hogy a tűzhalak terjedőben vannak Ciprus délkeleti partvidékén, Limassoltól egészen Protarasig.

Pterois miles Forrás: Wikimedia Commons

Hogy ez hosszú távon milyen ijesztő jövőképet fest, azt jól szemlélteti a tűzhalak kubai megjelenése: először 2007-ben látták a faj képviselőit a karibi szigetország közelében, a rá következő pár évben viszont annyira elszaporodtak, hogy ma már megszokott fajnak számítanak a térségben. Ott jelenleg a tűzhalak elfogyasztásának ösztönzésével igyekeznek gátat vetni a kártékony állatok hódításának.

A kutatás másik szerzője, Jason Hall Spencer professzor szerint a helyzet annyira aggasztó, hogy a lehető leggyorsabban ki kell dolgozni a tűzhalak számát csökkentő cselekvési tervet. Ebbe elsősorban a halászokat, búvárokat vonnák be, de a fajra veszélyes barna fűrészessügér (Epinephelus marginatus) populációinak helyreállítása is sokat segítene az invázió akadályozásában.