A parfümgyártókat is megihlette a Csuri üstökös

Rosetta űrszonda, navigációs kamera, fotó a Csurjumov-Geroszimenko üstökösről
A Rosetta űrszonda navigációs kamerájánának legfrissebb, március 6-i felvétele a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjáról
Vágólapra másolva!
Ha már régóta az a vágyunk, hogy beleszagoljunk a 67P/Csurjumov–Geraszimenko (népszerűbb nevén Csuri) üstökös légkörébe, itt az alkalom: a Rosetta program kutatóinak megbízásából egy brit parfümgyártó cég lemásolta az objektumon uralkodó „ütősebb” szagokat.
Vágólapra másolva!

A Rosetta űrszonda még 2014-ben „kóstolt bele” az üstökös atmoszférájába, a műszereknek számos vegyületet sikerült azonosítania, többek között metánt, ammóniát, hidrogén-szulfidot és hidrogén-cianidot. Dr. Colin Snodgrass, a Rosetta küldetésben részt vevő egyik kutató az angliai „The Aroma Company” nevű parfümgyártót bízta meg azzal, hogy a Csuri üstökösön azonosított vegyületek alapján hozzon létre egy illatot.

Mivel a kemikáliák egy része – például a hidrogén cianid – mérgező, a toxikus vegyületek szagát más módon utánozták le. Az eredmények alapján valószínűleg nem sokan fogják magukra permetezni az elkészült parfümöt, mely a macskahúgy (ammónia), a rohadt tojás (hidrogén-szulfid) és a keserűmandula (hidrogén-cianid) szagának bizarr elegyét idézi.

Természetesen ilyen intenzíven nem éreznénk a bűzt az üstökösön, melynek csóváját nagy részben inkább szagtalan vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid) alkotják. Az üstökös ihlette parfümöt az érdeklődők a júliusban rendezendő londoni Nyári Tudományos Kiállítás keretében próbálhatják ki.

A Rosetta űrszonda navigációs kamerájánának felvétele a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjáról Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM

Az elveszett leszállóegység

A Rosetta űrszondát és fedélzetén a Philae-t 2004-ben indította útnak az európai űrügynökség (ESA) a 67P/Csurjumov-Geraszimenko közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az üstökös aktivitását. Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökös körül, leszállóegysége november 12-én landolt az égitesten. A Philae a tervezett célpontja helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le.

Mivel kevés napfény érte, 54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai, és hét hónapra hibernálta magát. A Philae július 9-én éledt fel utoljára, reményt adva a tudósoknak, hogy sikerülhet befejezni az akkumulátorok lemerülése miatt félbehagyott méréseket. Azóta azonban a leszállóegység nem lépett kapcsolatba a Rosettával, az összeköttetés helyreállítására tett legutóbbi kísérlet is kudarccal végződött.