Agyunkban élő matematikus felel a bizonyosság érzéséért

Human brain anatomy, artwork ARTWORK ILLUSTRATION NOBODY NO ONE NO-ONE BIOLOGY BIOLOGICAL ANATOMY HUMAN ANATOMY ANATOMICAL BIOMEDICAL ILLUSTRATION MEDICINE AND HEALTH HEALTHCARE 3D 3 DIMENSIONAL THREE DIMENSIONAL BLACK BACKGROUND PLAIN BACKGROUND BRAIN HU
Human brain anatomy, computer artwork.
Vágólapra másolva!
Mindeddig úgy tartották, igen bonyolult elemző folyamat végén alakul ki bennünk, hogy mennyire bízunk meg egyes döntéseinkben. Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója és munkatársai legfrissebb eredményei szerint azonban a nehezen megfogható érzés mögött egyszerű matematikai alapok húzódnak meg. 
Vágólapra másolva!

A pszichológia korábban különféle elméletekkel próbálta magyarázni, milyen mechanizmusok húzódhatnak meg bizonyosságunk kialakulása mögött. Magyar kutatók legfrissebb eredményei szerint azonban úgy fest, a kínzó bizonytalanság vagy éppen a túlzott bizonyosság igencsak emberinek tekintett érzései mögött a matematikai statisztika szigorú elvei működnek.

A kutatás

Hangya Balázs, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója és munkatársai arra kértek önként vállalkozókat, hogy ismétlődő kattogásokat hallgassanak fülhallgatóval. A két fülbe meghatározott valószínűség szerinti mértékben eltérő frekvenciájú kattogásokat sugároztak. A kísérlet résztvevőinek meg kellett mondaniuk, hogy eltérő-e a két frekvencia, és egy 5-ös skálán meghatározniuk, hogy mennyire biztosak a döntésükben.

Amikor a kutatók összevetették az emberi bizonyosságértékeket a kattogások ismert eloszlásából számolt matematikai konfidenciával, azt látták, hogy az agyunk a matematikai statisztika szabályaiból következő eredményeket adja. Ezek sok esetben egyáltalán nem egyeznek intuitív fogalmainkkal. Így például rossz döntés esetén a feladat egyszerűsödésével csökken a bizonyosságunk, ha pedig lehetetlen a döntés, a bizonyosság nem alacsony – ahogy várnánk – hanem átlagos.

Forrás: Origo

Hangya Balázs és kutatótársai egy lépéssel tovább mentek, amikor arra kérték egy másik vizsgálatuk alanyait, hogy tippeljék meg, két ország közül melyik a népesebb, majd nyilatkozzanak róla, mennyire bizonyosak a döntésükben. A kísérlet vezetőinek ezúttal fogalmuk sem lehetett arról, hogy milyen ismereteik vannak a résztvevőknek az egyes országokról, ennek megfelelően semmiféle saját modellt nem alkalmazhattak arra, hogy a résztvevők agyában miként jelennek meg a kérdések. A bizonyosság értékei azonban itt is a matematikai statisztika által meghatározott, sok esetben nem intuitív viselkedést mutatták.

Megfogható a bizonyosság érzésének kialakulása

Az eredmény azért különösen izgalmas, mert a bizonyosság érzésének kialakulására mindeddig sokkal kevésbé megfogható, metakognitív modellek álltak csak rendelkezésre. Vagyis úgy vélték, hogy elménkben zajlik valamilyen döntéshozatali folyamat, és agyunk utólag, különféle egyéb szempontok figyelembevételével gondolkodik el arról, hogy mennyire is bízunk ebben a döntésben (ez a metakogníció). Hangya Balázs és kutatótársainak eredménye ezzel szemben arra mutat rá, hogy a bizonyosság érzésének forrása maga a döntéshozatali folyamat.

A teljes cikk elolvasható az mta.hu-n