Pajzsként használják az embereket a nőstény medvék

Egyes nőstény barna medvék emberi pajzsként használják a svéd települések lakóit, állapította meg egy kutatás. Ezzel a viselkedéssel ugyanis elkerülhetik a bocsaikat fenyegető idegen hímek támadásait.

A barna medvék (Ursus arctos) párzási időszaka Svédországban május elejétől július közepéig tart. Ez az időszak a bocsok számára kész életveszély, a nőstény ugyanis csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.

Egy korábbi kutatás alapján a párzási időszakban a bocsok több mint egyharmada elhalálozik, pusztulásuk 90 százalékát pedig a velük rokonságban nem álló hímek okozzák. A nőstények egy része azonban megtalálta a módját, hogyan tartsa távol az ellenséges szándékkal közelítő hímeket: utódaikkal az emberek közelében keresnek menedéket.

„Egészen mostanáig azt hittük, hogy az anyák és bocsaik a plusz élelem reményében költöznek az emberek szomszédságába – mondta Sam Steyaert, a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban megjelent publikáció vezető szerzője a National Geographic magazinnak.

Kutatásunk viszont új megvilágításba helyezte ezt a fajta viselkedést”

– tette hozzá a szakember.

A bátorság kifizetődő

A barna medvék „magánéletének” tanulmányozása nem éppen egyszerű feladat. A hímek testmérete kétszerese a nőstényekének, amik egyébként sem apróak, testsúlyuk elérheti a 360 kilogrammot is. Hatalmas termetük ellenére gyorsak, 48 kilométer per órás sebességgel képesek futni. Emellett Svédországban elterjedési területük eléri a 13 ezer négyzetkilométert. Steyaert és munkatársai előbb altatólövedékkel elkábították a kiszemelt nőstényeket, majd GPS nyakörvekkel látták el őket. Az adatokat a szakemberek 2005 és 2012 között gyűjtötték be.

Barna medve Forrás: AFP/Alexander Nemenov

Az eredményekből kiderült, hogy egyes anyaállatok meglehetősen közel (430 méterre) merészkedtek az emberek lakóhelyéhez, míg más nőstények jóval távolabb maradtak.

Azok a példányok, melyek bátrabbnak bizonyultak, sikeresebb szülőnek számítottak.

Meg lehetne előzni a medvetámadásokat

A viselkedés ugyanakkor nem kockázatmentes, az állatokat könnyen lelőhetik a rémült lakosok és az emberek közelében tébláboló medvék stressz szintje is magasabb, ami befolyással lehet a későbbi szaporodási sikerességükre.

Ennek ellenére úgy tűnik, megéri a rizikót vállalni, mert a tapasztalatok alapján a hímek elkerülik az embereket, ezzel pedig a közelükben tartózkodó anyaállatokat is. A további kutatások során a szakértők azt fogják megvizsgálni, mennyire számít elterjedtnek ez a fajta viselkedés a barna medvék körében, illetve hogyan lehetne visszaszorítani az ezzel járó medvetámadások számát.