Az élethez szükséges molekulákat találtak „Csuri” üstökösön

67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, Rosetta űrszonda
A Rosetta űrszonda navigációs kamerájának felvétele november 9-én készült a 67P/Csurjumov-Geraszimenkóról, az üstököstől 109 kilométer távolságból. Az expozíciós idő hat másodperc volt
Vágólapra másolva!
Aminosavat és foszfort, az élet fontos alkotóelemeit találta meg a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban.
Vágólapra másolva!

Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a fehérjékben megtalálható 23 aminosav közül a legegyszerűbbet, glicint talált az üstököst körülvevő párafelhőben. Ez az első alkalom, hogy közvetlenül aminosavat találtak egy üstökös ritka légkörében - közölte pénteken az egyetem.

Először találtak aminosavat űrbéli körülmények között

Bár a csillagok közötti térben

eddig már több mint 140 különböző molekulát felfedeztek,

köztük soha nem volt még aminosav. A NASA által egy üstökösről gyűjtött pormintában találtak már glicinre utaló jelet, a minta szennyezettsége miatt azonban az földi eredetű is lehetett.

A Rosetta űrszonda navigációs kamerájának felvétele a 67P/Csurjumov-Geraszimenkóról, az üstököstől 109 kilométer távolságból Forrás:ESA/Rosetta/NAVCAM

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko kigőzölgéseiben a Rosina mérőműszer már 2014 októberében észlelt glicint. Az aminosav a megfigyelések szerint akkor érte el legnagyobb koncentrációját, amikor az üstökös a Naphoz legközelebb jutott, és ekkor volt legerősebb a kigőzölgése is.

Az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nem kell víz

A glicint nehéz felfedezni, mivel nem túl illékony, és csak 150 Celsius-fokon válik gőzzé - fejtette ki Altwegg. A kutatók metil-amint és etil-amint is ki tudtak mutatni - ez a két molekula szükséges ahhoz, hogy a jégből glicin keletkezzen.

Aknaszerű mélyedés a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén Forrás: ESA

A glicin az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nincs szükség folyékony vízre.

Az aminosav mellett a Rosina csapata foszfort is talált,

ez az első alkalom, hogy ilyen kémiai elemre bukkantak egy üstökösön. A foszfor fontos szerepet játszik a DNS felépítésében, így minden élőlény számára kulcsfontosságú.

Rosetta Csurjumov-Geraszimenko-üstökös színes képe Forrás: ESA

"Az aminosavak és a foszfor, valamint további, a Rosina által korábban észlelt szerves molekulák felfedezése alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a földi élet keletkezéséhez üstökösöknek is köze van" - mondta Matt Taylor, a Rosetta projektvezető kutatója, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.