Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?

Egy T. rex életnagyságú modellje a Walking with Dinosaurs című kiállításon Londonban

Minden idők talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta időszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevő theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területéről kerültek elő, Európából egyelőre még nem ismertek fosszíliáik. 

Csak rövid ideig tartott a zsarnokgyíkok uralma

A „zsarnokgyíkok” családját két alcsaládra és hat nemzetségre rendszerezik az őslénykutatók.

E hat nemzetség egyike a Tyrannosaurus genus,

amelynek leghatalmasabb, 12 méternél is hosszabb faja, a T. rex, minden idők egyik legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.

Tyrannosaurus rex egy komputergrafikán. A T. rex maradványai csak Észak-Amerikából kerültek elő Forrás: AFP/SPL

Amíg a T. rex maradványai csak az észak-amerikai kontinens bizonyos területeiről kerültek elő, más Tyrannosaurus-félék fosszíliái az eurázsiai kontinensről is ismertek, többek között Kazahsztán területéről.

Egy T. rex életnagyságú modellje a Walking with Dinosaurs című kiállításon Londonban Forrás: AFP/Adrian Dennis

A nemzetség legnagyobb képviselői a kréta időszak (145 millió évtől 65 millió évig) legvégén, az úgynevezett maastrichti korszakban éltek, 68 és 65 millió évvel ezelőtt.

A Föld felszíne a kréta időszak derekán Forrás: Origo

A félelmetes ragadozók a K-T kihalási eseményként ismert, és nagyjából 65 millió éve bekövetkezett – máig vitatott okú – rapid kihalás során tűntek el hirtelen az élet színpadáról, más dinoszauruszokkal, és tengeri hüllőkkel együtt.

Ázsiai bevándorlók Iharkúton

A kréta időszak derekán, hozzávetőleg 100 millió éve,

az albai korban érte el az eddig ismert legmagasabb tengerszintet a világóceán.

Akkor a mostanihoz viszonyítva közel 200 méterrel volt magasabb a globális tengerszint, és a mai 71%-kal szemben, a Föld 83%-át borította víztakaró.

A Tyrannosaurus nemzetségbe sorolt fajok a kréta időszak legvégén, közvetlenül a K-T kihalási esemény előtt éltek Forrás: Wikimedia Commons

Ennek köszönhetően Európa legnagyobb része víz alá került. Később csökkent a tengerszint, és 85 millió éve, a cenomán korszak kezdetén a mai Dunántúlt elborító sekélytengerből egy hosszú szigetív állt ki a Bakony területén.

Az iharkúti külfejtés, a magyar "Jurassic Park", ahonnan világviszonylatban is jelentősnek számító dinoszaurusz-leletegyüttes került elő Forrás: Origo

Az egykori iharkúti bauxitkülfejtés területén Ősi Attila és Tormai András által 2000-ben felfedezett, és azóta világhírűvé vált dinoszaurusztemető feltárása során egy olyan növényevő tülkös dinoszauruszféle, az Ajkaceratops maradványait azonosították,

amelynek rokonai csak ázsiai lelőhelyekről voltak ismertek.

Az Iharkútról leírt Ajkaceratops kozmai az első ismertté vált tülkös dinoszauruszféle Európából Forrás: Magyardinoszaurusz.hu

Az Ajkaceratops kozmai a csoport első, Európában felfedezett képviselője. Ősföldrajzi szempontból ez pedig azt bizonyítja, hogy korábban létezhetett egy olyan földhíd a bakonyi szigetív és a kontinentális területek között, amelyen át az ázsiai „betolakodók” egykor átkelhettek a mai Dunántúl területére.

És vajon a Tyrannosaurus?

A kréta legvégén, a maastrichti korszakban (hozzávetőleg 70 és 65 millió évvel ezelőtt)

a jelenkori Dunántúl, illetve a Bakony területéről visszahúzódott a tenger

(ezt az alapvetően tektonikai folyamatokra visszavezethető jelenséget nevezzük regressziónak), és hosszú időre szárazulattá vált.

Az Ajakceratops felmenői Ázsiából vándorolhattak a mai Bakony területére Forrás: Origo

(A Dunántúli-középhegység területét csak az eocén időszak derekán, mintegy 45 millió éve érte el egy újabb transzgresszió, azaz tengerelöntés.) A kréta végi szárazulat az akkori trópusi monszunéghajlatnak köszönhetően jelentős eróziónak volt kitéve; a fülledt, csapadékos és forró égövi viszonyok miatt ekkor képződtek a bakonyi bauxitlerakódások is.

A magyarországi kréta végi, maastrichti korszakbeli szárazulatról

eddig még nem került elő számottevő fosszilis leletanyag

és dinoszauruszmaradványok, így természetesen Tyrannosaurus-fosszília sem.

Egy páncélos dinoszauruszféle, a Hungarosaurus részleges csontváza Iharkútról Forrás: Czirják Gábor

Azonban éppen az iharkúti felfedezés világított rá arra, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben – amelyek valószínűtlennek tartották, hogy a mai Magyarország területéről dinoszauruszmaradványok kerüljenek elő –, nagyon is gazdag, és világviszonylatban egyedülálló dinoszaurusz-leletegyüttesre bukkantak.

Európában – és így Magyarországon sem – bukkantak még Tyrannosaurus-maradványokra Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura

Ezért még ha egyelőre nem bizonyított, de nem is lehetetlen, hogy egykor zsarnokgyíkok taposták a Dunántúl földjét. Mindenesetre Iharkút jó példa arra, hogy a hazai rétegek még nagyon sok felfedezni való titkot rejthetnek.