A zsiráf nem is egy faj, hanem négy

Vágólapra másolva!
A rendszertanászok egész mostanáig az összes ma élő zsiráfot egy fajba sorolták, ám a zsiráf-genomok minden eddiginél alaposabb elemzése kiderítette, hogy a hosszúnyakú legelészők valójában négy fajt alkotnak.
Vágólapra másolva!

Ránézésre minden zsiráf eléggé egyforma – és nemcsak az avatatlan szemnek, hiszen mindmáig a hivatásos taxonómusok is egyetlen fajba, azon belül néhány közelrokon alfajba sorolták a ma élő zsiráf-variánsokat.

Annál nagyobb meglepetéssel szolgált a részletes genetikai elemzés, amely arra derített fényt, hogy egy helyett valójában négy zsiráf-fajról kell beszélnünk. Ráadásul a zsiráf-fajok szétválasztása nem valamiféle szőrszálhasogató aprólékoskodás: az újonnan felfedezett fajok genetikai állománya legalább annyira különbözik, mint a jegesmedvéké a barnamedvékétől.

A Current Biology című folyóirat szeptemberi számában megjelent, a tudósokat is váratlanul érő eredmény fontos üzenetet hordoz a természetvédelem számára, hiszen egyszeriben nem csak egy, hanem négy, genetikailag teljesen elkülönülő zsiráf-faj megőrzéséről kell gondoskodni.

núbiai zsiráf (G. c. camelopardalis) Forrás: Julian Fennessy

Alig kaptak tudományos figyelmet

– ismerte el Axel Janke, a németországi Goethe Egyetem Senckenberg Biodiverzitási és Klímakutató Központjának genetikusa. A zsiráfoknak nemcsak a megjelenésük, de az ökológiai elvárásaik is rendkívül hasonlóak, bár „igazából senki se tudja, annyira nem koncentrált eddig a tudomány ennek a megafaunának a tanulmányozására" – tette hozzá a kutató.

Sajnálatos módon a zsiráf-populációk létszáma a teljes afrikai elterjedési területükön drámai mértékben zuhan. A föld legmagasabb termetű emlőseinek lélekszáma az utóbbi három évtizedben több mint 150 ezerről 100 ezer alá csökkent. Ennek ellenére a többi veszélyeztetett nagyemlőshöz – például az elefántokhoz, az orrszarvúakhoz, a gorillákhoz vagy az oroszlánokhoz – képest a zsiráfok alig kaptak tudományos figyelmet.

kockás zsiráf (G. reticulata) Forrás: JULIAN FENNESSY

Nagyjából öt évvel ezelőtt történt, hogy a zsiráfok megőrzése érdekében létrehozott alapítvány, a namíbiai Giraffe Conservation Foundation részéről Julian Fennessy megkereste Jankét azzal a kéréssel, hogy nyújtson segítséget a zsiráfok genetikai feltérképezésében. Fennessyt az érdekelte, vajon mennyire hasonlóak vagy különbözőek genetikailag az Afrika különböző részein élő zsiráf-populációk, és hogy vajon a múltbéli áttelepítésekkel tudtukon kívül összekeverhették-e a természetben egymástól elkülönülő alfajokat, esetleg fajokat. A kutatástól várt információt a parkok és egyéb védett területek közötti jövőbeni áttelepítések tervezéséhez szerették volna hasznosítani.

A kutatáshoz Fennessy csapata 190, Afrika legkülönbözőbb vidékein élő zsiráfból vett bőrmintát. A feladat nem volt egyszerű, mert e vidékek némelyikén épp a munka ideje alatt is zavargások folytak, de végül a mintákkal sikerült a zsiráfok mind a kilenc, korábban morfológiai jegyek alapján azonosított alfaját lefedni.

Ismerkedjünk meg a négy zsiráffajjal!

A genetikai elemzés kimutatta, hogy a zsiráfok négy élesen elkülönülő csoportra oszthatók, amelyek tagjai a jelek szerint a természetben nem párosodnak egymással. Ezért a tudósok úgy vélik, indokolt kimondani, hogy a ma élő zsiráfok négy különálló fajt alkotnak, hiszen az azonos fajba tartozásnak éppen a természetes szaporodóközösség az alapfeltétele. (Arra más rendszertani csoportokból is számos példát lehetne hozni, hogy a természetben külön fajba tartozó egyedek fogságban, mesterséges körülmények között mégis sikeresen szaporodnak.)

A négy újonnan felfedezett fajt természetesen rögtön el is keresztelték: nevük mostantól

déli zsiráf (Giraffa giraffa), maszáj zsiráf (G. tippelskirchi), kockás zsiráf (G. reticulata) és északi zsiráf (G. camelopardalis),

amelyen belül további alfajként különböztetik meg a núbiai zsiráfot (G. c. camelopardalis). Egyébként – teszi hozzá Fennessy – a nehezen megkülönböztethető, Etiópiában és Szudán déli területein élő núbiai zsiráf volt az, amit európaiak először, mintegy 300 évvel ezelőtt leírtak. Az első megfigyelt zsiráf tehát – az újdonsült nómenklatúra szerint – az északi zsiráfok egy példánya volt.

Forrás: AFP/Simon Maina

Az eredmények segíthetik a zsiráfok védelmét

„Most, hogy a zsiráfokat négy különböző fajnak ismerjük el, jobban körvonalazhatóvá vált az egyes fajok természetvédelmi státusza, és valamennyi külön-külön is felkerülhet a veszélyeztetett fajok Vörös Listájára" – emeli ki Fennessy. – „Az afrikai kormányokkal együttműködve a Giraffe Conservation Foundation és partnerei szeretnék felhívni a figyelmet e kiveszőben lévő fajok fontosságára. Reményeink szerint célzott megőrzési programot tudunk indítani valamennyi zsiráf-faj védelme érdekében."

Az északi zsiráf mint önálló faj például kevesebb mint 4750 vadon élő példányt számlál, a kockás zsiráf pedig kevesebb mint 8700-at. Különálló fajként így ezek az állatok a Föld leginkább veszélyeztetett emlőseinek listájára kerültek" – figyelmeztet az alapítvány aktivistája.

Janke és Fennessy jelenleg a zsiráf-fajok közötti génáramlás mértékét próbálják részletesen jellemezni. Amellett, hogy ökológiai és fajeloszlási adatokat gyűjtenek, szeretnék jobban megérteni, vajon mi szab természetes körülmények között gátat a zsiráfpopulációk közötti génkicserélődésnek, s ezáltal kideríteni, miért és hogyan kerülhetett sor a fajok és alfajok létrejöttére.