Átgondolt rendszerré tették a népirtást

Adolf Hitler (1889-1945), homme d'Etat allemand. RV-363959

1942. január 20-án Berlin délnyugati kerülete, a Wannsee egyik parkos villájában titkos tanácskozásra ültek össze a Harmadik Birodalom rendőri és közigazgatási vezetői. A megbeszélés célja a „zsidókérdés végső megoldása”, az Endsölung gyakorlati teendőinek meghatározása volt. A szervezett népirtást Wannsee tette átgondolt rendszerré, ezért a konferenciára úgy tekint a történetírás, mint a zsidó holokauszt fordulópontjára. 

A kristályéjszakától a nagyüzemi népirtásig

A náci faji politika alapelveit Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) vezetője fektette le az 1925-ben megjelent Mein Kampf (Harcom) című könyvében, amelyet – saját megfogalmazása szerint – nem mint politikus, hanem mint programadó vetett papírra.

Adolf Hitler az 1925-ben kiadott Mein Kampf című könyvében fektette le a náci faji politika alapjait Forrás: AFP / ROGER-VIOLLET

A Mein Kampf részletesen taglalja Hitler antiszemita meggyőződését, a náci pártvezér szerint a zsidóság térdre akarja kényszeríteni Németországot és az egész világot.

A marxizmust és a szociáldemokráciát ugyanúgy elpusztítandó, zsidó világnézetnek minősítette,

mint a szovjet bolsevizmust és az amerikai liberális kapitalizmust. Hitler úgy tekintett saját magára, mint a legfőbb közös ellenség, az alsóbbrendű fajnak kikiáltott zsidóság elleni harc ideális vezetőjére.

A Nürnbergben 1935-ben elfogadott faji törvények jelentették az első lépést a holokauszt felé Forrás: Bundesarchiv

A náci párt hatalomra jutása, 1933. január 30-a után,

a szervezett antiszemitizmus az állampárti ideológia meghatározó részévé vált.

Az 1935-ös nürnbergi faji törvények hatálybalépését követően a nemzetiszocialista rendszer a németországi zsidóság kivándorlásra kényszerítését tűzte ki elsődleges céljául. (Ennek részeként vették tervbe többek között a német zsidóság szervezett kitelepítését Madagaszkár szigetére.)

Náci rohamosztagosok a zsidó üzletek bojkottjára felszólító táblákkal demonstrálnak Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A zsidók jogfosztását és a faji alapú diszkriminációt a zsidóság elleni szervezett erőszak követte. Egy lengyel-zsidó menekült, Herschel Grynszpan 1938. november 7-én merényletet követett el Németország párizsi nagykövetségének egyik diplomatája, Ernst vom Rath ellen.

Herschel Grynszpan, a párizsi merénylet elkövetője Forrás: Wikimedia Commons

A merénylet ellenhatásaként két nappal később, 1938. november 9-én a náci párt vezetői – Joseph Goebbels propagandaminiszterrel az élen – országos pogromot szerveztek.

Joseph Goebbels propagandaminiszter vezényelte le az első szervezett országos pogromot Forrás:Wikimedia Commons/Bundesarchiv

A történelembe Kristályéjszaka (Kristallnacht) néven bevonult véres esemény fordulópontot jelentett a náci faji politikában; ettől fogva a németországi zsidóság már nemcsak az egzisztenciáját, hanem az életét és testi épségét sem érezhette többé biztonságban.

Betört portálú zsidó üzletek a Kristályéjszaka másnapján Forrás: Bundesarchiv

A második világháború kitörésével, 1939. szeptember elsején vette kezdetét a nem német zsidók üldözése, először Lengyelországban, majd 1941. június 22., a Szovjetunió megtámadása után, a németek által elfoglalt keleti területeken.

A Barbarossa hadművelet, a Szovjetunió elleni német támadás volt a világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, amelyet Hitler világnézeti háborúként hirdetett meg Forrás: http://albumwar2.com//Http://Albumwar2.Com

Adolf Hitler a szovjet hadjáratot világnézeti háborúként hirdette meg,

amelynek egyik legfőbb célja a bolsevizmus és a hitleri alapvetés szerint annak letéteményese, a zsidóság elleni „keresztes háború” volt.

Szervezetté tenni a szervezetlen tömeggyilkosságokat

A zsidók elleni első nagyszabású véres atrocitásokra a keleti fronton, az előrenyomuló Wehrmacht mögöttes területein került sor, az 1941-es hadműveletek idején. Az SS-Polizei (az SS rendőri erői) és az SD (Sicherheitsdienst, biztonsági szolgálat) keretén belül létrehozott tisztogató alakulatok (Einsatzgruppe) feladata volt a megszállt területeken élő „ellenséges elemek”, kiemelten a zsidók összegyűjtése és „megfelelő bánásmódban részesítése”.

Lett zsidókkal a saját sírjukat ásatják meg egy német Einsatzgruppe tagjai Forrás: Bundesarchiv

Hogy ez mit is jelentett a valóságban, arról a számok beszélnek. 1941. december végéig a Ritter von Leeb vezértábornagy parancsnoksága alatt álló Északi Hadseregcsoport hátországában ténykedő „A” akciócsoport 136 421, a Fedor von Bock vezértábornagy által vezényelt Középső Hadseregcsoport területén operáló „B” akciócsoport 45 467, a Gerd von Rundstedt vezértábornagy irányította Déli Hadseregcsoport zónájában ügyködő „D” akciócsoport pedig 95 000 zsidót gyilkolt meg.

Zsidó nők a kivégzésükre várnak a keleti front mögött, 1941 decemberében Forrás: Wikimedia Commons

A náci vezetők azonban elégedetlenek voltak a szerintük nem kellően összehangolt zsidóellenes műveletek eredményével.

Hermann Göring birodalmi marsall Hitler jobbján. Göring adott utasítást 1941 júliusában a wannseei konferencia és a „végső megoldás” előkészítésére Forrás: Bundesarchiv

Hermann Göring birodalmi marsall már 1941 júliusában arra utasította Reinhard Heydrichet, a Birodalmi Biztonsági Főhivatalt (Reichssicherheitshauptamt, RSHA) vezető ambiciózus és fanatikus SS-tábornokot, hogy az európai zsidókérdés végleges megoldása céljából az összes illetékes szerv bevonásával szervezzen egy konkrét javaslatokat megfogalmazó konferenciát.

Wannsee előtt sem volt kétséges, mi lesz a végső megoldás

Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer (altábornagy) volt a náci hierarchia egyik legfanatikusabb alakja, akitől még a közvetlen munkatársai és más SS-vezetők is rettegtek. Izzó antiszemitizmusa csak további motivációt jelentett a „tökéletes megoldás” tervéhez.

Reinhard Heydrich az RSHA főnöke, aki a náci hierarchia egyik legfanatikusabb vezetője volt Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1941 ősze a konferencia előkészítésének jegyében telt el, és november végére már részletekbe menően körvonalazódott a terv. Néhány úgynevezett revizionista, azaz a holokauszt tényét vagy jelentőségét, a népirtás tudatosságát, illetve az áldozatok számát megkérdőjelező történész, így többek között Johannes Peter Ney rendre arra hivatkoznak, hogy a wannseei jegyzőkönyvben sehol sem szerepel a likvidálásról, a direkt fizikai megsemmisítésről szóló kitétel.

Ez a megközelítés azonban ellentmond a tényeknek.

Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzója 1941 decemberében már nyíltan a zsidók kiirtásának előkészítéséről beszélt Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az, hogy a „végső megoldás” egyet jelentett a zsidóság kiirtásával, már a wannseei konferencia előtt is tudott volt az előzetesen beavatottak előtt. Erre jó példa Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzójának SS-vezetők előtt 1941 decemberében elmondott beszéde is. Frank a berlini eligazítás után kertelés nélkül a következőket közölte: „Így vagy úgy – igen nyíltan megmondom önöknek – végeznünk kell a zsidókkal. A Führer egyszer már szóvá tette: ha az egyesült zsidóságnak ismét sikerül kirobbantania egy világháborút, akkor a véráldozatot nemcsak a háborúba rántott népeknek kell meghozniuk, de az európai zsidónak is találkoznia kell majd végzetével… Öreg nemzetiszocialistaként szintén el kell mondanom, hogy ha csupa zsidópereputty fogja túlélni a háborút Európában, mialatt mi legjobb véreinket áldozzuk fel Európa megőrzéséért, akkor ez a háború csak részleges siker lehet.

Ezért, elvből, azzal az elvárással közelítek a zsidóügyekhez, hogy a zsidók el fognak tűnni.

Menniük kell. Már megkezdtem a tárgyalásokat arról, hogy keletre szorítsuk őket. Januárban lesz egy jelentős konferencia Berlinben erről a kérdésről… A konferencia Heydrich SS-Obergruppenführer irodájában lesz… Biztosak lehetünk benne, hogy jelentős zsidókitelepülés kezdődik majd. De mit kellene tenni a zsidókkal? Önök elhiszik, hogy az Ostlandban (a Baltikum és Belorusszia egy része, a szerk.) felállított településeken helyezik el őket? Berlinben nekünk azt mondták: »Miért csináljátok ezt a sok problémát? Mi sem akarjuk őket, sem az Ostlandban, sem a Reichskommissariatban (Ukrajnában, a szerk). Ti magatok végezzetek velük!« Uraim, arra szeretném kérni önöket, hogy acélozzák meg magukat a könyörület minden megnyilvánulása ellen!

El kell pusztítanunk a zsidókat, bárhol is találjuk őket, mindenhol, ahol ez lehetséges, azért, hogy fenntartsuk a Birodalom sértetlen szerkezetét…”

A lengyel főkormányzóság lett egyébként az európai zsidóság tragikus megpróbáltatásainak egyik legfőbb helyszíne.

Razzia a varsói gettóban. A wannseei konferencia tette központilag irányítottá a deportálásokat és a zsidók iparszerű legyilkolását Forrás: Bundesarchiv

A halál adminisztrátorai

1945 után meglehetősen egységessé vált az a felfogás, amely szerint a holokausztról, az európai zsidóság kiirtásáról az 1942. január 20-án megtartott wannseei konferencián született meg a végső döntés. Ez azonban nincs egészen így, mivel

Wannsee a náci faji politikának nem a kezdő, hanem a fordulópontja volt,

ezt a politikát radikálisan megváltoztatta.

A wannseei konferencia helyszíne Berlinben Forrás: Licensed under the terms of CC-BY-SA 3.0/FAL/A.Savin

Raul Hilberg kutatása szerint már a wannseei konferencia előtt 27 nagyobb szervezet volt részese az Endlösung első lépéseinek. A január 20-i tanácskozás célja az addigi, nemegyszer egymással szembe menő zsidóellenes intézkedések egységes elvek szerinti központi irányítás alá helyezése volt. Heydrich a konferenciát ezért a náci közigazgatás legmagasabb szintű tanácskozásaként szervezte meg.

A konferencián Heydrich elnökölt Forrás: Wikimedia Commons

Összesen tizenöten vettek részt a zárt ajtók mögötti döntéshozó tanácskozáson,

amolyan informális kormányülésként. Noha sem Hitler, sem a konferencia összehívását kezdeményező Göring, sőt, maga a „Reichsführer-SS”, Heinrich Himmler birodalmi vezető sem volt jelen a tanácskozáson, ahhoz nem fér semmi kétség, hogy tudtukkal és jóváhagyásukkal került sor a „végső megoldás” alapelveinek lefektetésére.

Roland Freisler igazságügyi államtitkár (a kép bal szélén), későbbi hírhedt vérbíró és a náci Népbíróság elnöke Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A konferencián Reinchard Heydrich elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Adolf Eichmann SS-Sturmbannführer (őrnagy), az RSHA zsidóügyi osztályának főnöke vezette.

Heinrich Müller, a Gestapo főnöke. A háború után megszökött, és valószínűleg Dél-Amerikában élt álnéven Forrás: Wikimedia Commons

Valamennyi, a végső megoldás gyakorlati végrehajtásában szerepet játszó állami hivatal képviselője jelen volt; így többek között Martin Luther államtitkár a külügy, az ugyancsak államtitkári rangú Roland Freisler az igazságügyi minisztérium, Heinrich Müller SS-Gruppenführer (vezérőrnagy) a Gestapo, Otto Hofmann SS-Gruppenführer a Faji és Áttelepítési Hivatal, Gerhard Kopfler SS-Standartenführer (ezredes) pedig a pártkancellária, személyesen Martin Bormann képviseletében voltak jelen, de magas szinten képviseltették magukat a megszállt keleti területek közigazgatási szervei és rendőri erői is.

Wannseeben ítélték halálra az európai zsidóságot

A konferencia tulajdonképpen csak rendszerbe szedte a keleti területeken már korábban megkezdett gyakorlatot. A konferencia összehívását Reinchard Heydrich a következőkkel indokolta, a jegyzőkönyv tanúsága szerint: „SS-Obergruppenführer Heydrich, a Biztonsági Rendőrség és az SD főnöke elöljáróban közölte, hogy a birodalmi marsall őt bízta meg az európai zsidókérdés végleges megoldásának előkészítésével, és rámutatott arra, hogy ezt a tárgyalást azért hívták össze, hogy tisztázzák az alapvető kérdéseket.”

Szelekció Auschwitz-Birkenauban, 1944 nyarán. Az ipari jellegű szervezett népirtás a wannseei konferencia után vált általánossá Forrás: Bundesarchiv

Heydrich a zsidókérdés végső megoldására az RSHA által kidolgozott elvek egységes alkalmazását akarta bevezetni. A zsidók kivándoroltatását egyértelmű kudarcnak nyilvánítva, a legfőbb feladatnak az európai zsidóság összegyűjtését és a keleti megszállt területekre történő deportálását jelölte meg, kényszermunkavégzés céljából.

Himmler, az SS birodalmi vezetője (a képen középen) Heydrich és más SS-vezetők társaságában Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A megfelelő fizikumú zsidókat elsősorban útépítésekre kell felhasználni, aminek következtében … nagy részük természetes fogyatkozás útján kétségtelenül ki fog esni.”

Heydrich a felől sem hagyott sok kétséget, hogy mi lesz a sorsuk a túlélőknek: „A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető, lásd a történelem tapasztalatát.”

Európa egész zsidóságát deportálni akarták

A zsidók deportálására és megsemmisítésére vonatkozó terv nemcsak a németek által már megszállt területeken élő zsidó lakosság összefogására vonatkozott, hanem – sajátos optimizmusról tanúságot téve – az angliai zsidóság elhurcolását is számításba vette.

Magyarországról elhurcolt asszony gyerekekkel az auschwitz-birkenaui megsemmisítőtáborban Forrás: Bubdesarchiv

„A végleges megoldás gyakorlati végrehajtásának folyamán egész Európát nyugattól keletig át kell fésülni. A birodalom területén, beleértve a Cseh–Morva Protektorátust, ez már csak a lakáskérdés és más szociálpolitikai szükségesség miatt is, soron kívül elintézendő. Az evakuált zsidókat először sorjában az úgynevezett átmeneti gettókban helyezik el, és onnan szállítják tovább keletre.” A jegyzőkönyv részletes kimutatást tartalmaz Európa zsidó lakosságáról, országonkénti bontásban.

„Eichmann listája” a wannseei jegyzőkönyvből Forrás: Wikimedia Commons

Az összeállítás elkészítője után Eichmann-listaként is emlegetett kimutatás árulkodó bizonyíték a keleti területeken addig már végrehajtott tömeggyilkosságokról:

Észtország rovata mellett a „judenfrei”azaz „zsidómentes”bejegyzés szerepel,

az eredetileg 200 ezres zsidó lakossággal rendelkező Litvániában élő zsidók számát pedig 1942 január elsejei állapot szerint 34 ezer főben adja meg a kimutatás.

Adolf Eichmann SS-Sturmbannführer Forrás: Wikimedia Commons

A wannseei konferencián végleges formába öntött terv összesen 11 millió európai zsidó deportálást irányozta elő. (Jäger SS-Standartenführer 1941. december 1-jén keltezett jelentése szerint az eredetileg 60-70 ezer fős lett zsidóságból már csak 3500 fő maradt életben.) A konferencián tisztázták a vegyes házasságokból származó, valamint a hadirokkant és a háborús kitüntetéssel rendelkező zsidók sorsát is. A 65 év felettieket és az utóbbiakat a csehországi Theresienstadtban működő „öregek gettójába” rendelték internálni. (Theresianstadt, a külföldi közvélemény és a Nemzetközi Vöröskereszt megtévesztésére létrehozott „mintagettó” lakóit 1944 őszén ugyancsak Auschwitzba deportálták.) Adolf Eichmann az 1961-es jeruzsálemi perében elmondta, hogy a konferencia résztvevői között tökéletes volt az egyetértés, és az egész tanácskozás alig másfél órát vett igénybe.

A náci csúcsvezetés előtt sem volt titok

Többen is kétségbe vonták, hogy Adolf Hitler tudott-e az 1942-től iparszerűvé tett tömeggyilkosságokról, arra hivatkozva, hogy a zsidók megsemmisítésével kapcsolatos háborús dokumentumok között sehol sem szerepel személyesen a Führernek címzett ilyen tárgyú jelentés, illetve Hitlertől egyetlenegy olyan utasítás sem ismert, amely a zsidók megölésére adott volna parancsot.

Adolf Hitler 1942. január 30-i beszédében nyíltan is a zsidóság kiirtásáról beszélt Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv

Túl annak tökéletes életszerűtlenségén, hogy Hitler, aki a legapróbb kérdésekben is tájékozott volt, pont a zsidók tömeges elpusztításáról ne tudott volna, a wannseei konferencia után nem sokkal később,

1942. január 30-án megtartott beszédében maga is a zsidóság fizikai kiirtásáról beszélt.

A náci csúcsvezetők mindenről tudtak, Heinrich Himmler az SS birodalmi vezetője 1943 októberében, a lengyelországi Poznanban SS-vezetők és a koncentrációs táborok parancsnokai előtt például így beszélt:

Heinrich Himmler meglátogatja a mauthauseni tábort 1941-ben. A Reichsführer-SS tökéletesen tisztában volt a népirtás minden részletével Forrás: Wikimedia Commons

„…A zsidókérdésre gondolok… Könnyű azt hangoztatni, hogy a zsidókat ki kell irtani, de azokra, akik ezt a gyakorlatban végrehajtják, a világ legnehezebb és legsúlyosabb terhe hárul… Arra kérem önöket, hogy amit ma ebben a körben mondok, azt csak hallgassák, de soha ne vitassák meg. Eljutottunk a kérdéshez: hogy mi legyen a nőkkel és a gyerekekkel? Én itt is egyértelműen amellett döntöttem, hogy találjunk egy teljesen világos megoldást. Nem tekintettem magam feljogosítva arra, hogy a férfiakat kiirtsam – más szóval megöljem, vagy megölessem –, de a gyermekek formájában hagyjam felnőni a mi gyerekeinken, unokáinkon bosszút állókat. Meg kellett hozni a nehéz döntést, hogy ez a nép tűnjön el a föld színéről.”

A wannseei konferenciaterem, ahol az 1942. január 20-i tanácskozás zajlott. Az épület ma múzeum Forrás: Wikimedia Commons

Noha a beszédről nem készült jegyzőkönyv,a hanganyaga fennmaradt. Wannsee következményeként, 1942 tavaszától megkezdték a koncentrációs táborokba hurcolt zsidók tömeges elgázosítását. Az európai zsidóság tragédiájának csak a Harmadik Birodalom összeomlása, a második világháború európai vége vetett véget.