Egészségstílusokat azonosítottak – ön is belefér az egyikbe!

Az egészséget károsító magatartások állnak a fejlett világban előforduló betegségek döntő részének hátterében, ezért a viselkedés megváltoztatása az egyik legfontosabb feladat annak érdekében, hogy egészségesebbé váljunk. De nem lehet mindenkire ugyanazzal az üzenettel és ugyanúgy hatni!

A 21. században, amikor már rengeteg kommunikációs csatornán zúdulnak ránk az információk, a legfontosabb feladat egy kommunikátor számára, hogy a célcsoportját hatékonyan képes legyen elérni. Mert ha valaki csak az internetet bújja, annak hiába adunk fel újsághirdetést. Ám ha célba is érünk az üzenettel, lehet, hogy annak a „feladónak” nem hisz, mert számára más számít hiteles személyiségnek.

Az Egészségkommunikációs Felmérés egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy az egészségkommunikáció hatékonyságának növelése érdekében azonosíthatóvá váljanak olyan célcsoportok, amelyek egészségstílusukban hasonlóak egymáshoz Forrás: Thinkstock

Épp ezért végzett a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet kutatást, hogy kiderítse: kiket milyen módszerrel tud elérni, ha célba akarja juttatni az egészséges életmódról szóló üzeneteit és motiválni akarja az illetőt a változtatásra, az egészségesebb életmódra.

Célkeresztben

A viselkedés befolyásolja az egészséget – ez az állítás mindenki számára egyértelmű, hiszen az, hogy mit eszünk, iszunk, mozgunk-e és vannak-e szenvedélybetegségeink, az mind-mind meghatározzák, hogy a testünk miként működik, és életünk során milyen állapotba kerül. A viselkedésre kell tehát hatnunk. De hogyan?

A válasz, hogy kommunikációval, csak addig tűnik egyszerűnek, míg rá nem jövünk, hogy egy csatornán egyfajta üzenet nem tudunk egyszerre mindenkinek eljuttatni. Az Egészségkommunikációs Felmérés egyik legfőbb célkitűzése épp ezért az volt, hogy az egészségkommunikáció hatékonyságának növelése érdekében azonosíthatóvá váljanak olyan célcsoportok, amelyek egészségstílusukban hasonlóak egymáshoz – így

megfelelő hatékonysággal átmennek rajtuk az üzenetek

– mondta Gui Angéla, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának vezetője.

Mi az az egészségstílus?

Az egészségstílus az egyének egészségismeretein, attitűdjén és viselkedésén alapul. 7500 tanuló (5., 7. és 9. osztályba járók) valamint 5500 felnőtt töltött ki egy 150 – 220 kérdésből álló kérdőívet, így határozták meg, kinek milyen az egészségismerete, attitűdje és viselkedése.

A felmérés eredményeit összetett statisztikai módszerekkel elemezték és az egészségstílus három komponensének hasonlósága alapján különböző célcsoportokat azonosítottak be Forrás: Thinkstock

A felmérés eredményeit összetett statisztikai módszerekkel elemezték és az egészségstílus három komponensének hasonlósága alapján különböző célcsoportokat azonosítottak be. Az egy csoportba tartozó személyek egymáshoz közel hasonló egészségismeretet, attitűdöt és viselkedést mutatnak, ezért ők hasonló, testreszabott, célzott kommunikációval érhetők el.

Képesség, motiváció, körülmények

A viselkedést meghatározza az egyén vagy a közösség ismerete, illetve az, hogy a viselkedés megvalósításhoz testi és lelki készségek, képességei megvannak-e.

Gui Angéla a dohányzás példáján mutatta be ezt: a leszokáshoz többek között olyan ismeretekre van szükség, hogy tudom, a dohányzás káros, ismerem, mi a leszokás ajánlott menete, milyen leszokást támogató termékek, szolgáltatások érhetők el, valamint olyan készségek is szükségesek, mint az elhatározottság, a kitartás.

Motiváció szükséges a cselekvést elindító tudatos döntésekhez. A dohányzás esetében például motiváló lehet a családban élő gyermekek egészségének óvása.

Ám még mindig ott vannak azok a fránya körülmények, amikre mindenki szeret hivatkozni. Merthogy az életmódváltás sikerességét a fizikai és a szociális-kulturális környezet is nagymértékben meghatározza. Erre remek példa, hogy a zárt közösségi terekre vonatkozó dohányzási tilalom, illetve a mások jelenlétében való dohányzás általános elítélése hozzájárult a dohányzási szokások megváltozásához.

Az elemzés során kiderült, hogy az életkor előrehaladtával - a személyiség differenciálódása miatt - egyre több egészségstílus különült el. Végül 10 egészségstílust lehetett azonosítani a felnőttek körében, és ennél kevesebbet a gyermekeknél.

Néhány jellemző csoport

Az 5. osztályosok első azonosítható csoportja a hátrányos helyzetű, kevésbé szerencsések csoportja. Rosszul alvó, önbizalomhiányos, általában kistelepülésen élő, több testérrel osztozó fiatalok alkotják. Nem olvasnak, nem sportolnak, sok egészségtelen élelmiszert fogyasztanak. Gyenge a kötődésük a családhoz és az iskolához, ezért náluk - az egészségstílus megváltoztatásához – a lakóhelyi és más hobbi közösség lehet a megfelelő színtér. Figyelembe kell venni, hogy ennek a csoportnak a tagjai tv-n vagy interneten elérhetők, mozgósíthatók.

Az életkor előrehaladtával - a személyiség differenciálódása miatt - egyre több egészségstílus különült el Forrás: Thinkstock

Szintén az ötödikesek között lelhetők fel a szerencsésnek nevezhető csoport. Nyugodt, boldog, magát értékesnek tartó gyerekek alkotják, akik fontosnak tartják az egészséges táplálkozást és a sportot, szüleikkel minőségi időt töltenek. Őket támogató családi környezet, szülőkhöz és iskolához való erős kötődés jellemez, ezeken keresztül hatni is lehet rájuk, és az írásos üzenetekre is vevők.

Felnőtteknél is van hátrányos helyzetű csoport,

jellemzően életükkel elégedetlen nyugdíjasok alkotják, akik nem értik a bonyolultabb üzeneteket és egyébként is a megszokásai alapján, nem jó anyagi körülmények között él. Az ő egészségük javítása például a lakóhelyközeli szolgáltatásokon keresztül és a szolidáris helyi közösség bevonásával valósítható meg.

A felnőttek között lelhető fel például a jellemzően 18-45 év közötti egyedülálló, extrém dolgokat kedvelő, egészséggel nem foglalkozó férfiak csoportja. Elfogadott közöttük a dohányzás, ám a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem fontos számukra, mint ahogy az ételek minősége sem igazán. Ez egy egészség szempontjából veszélyeztetett csoport. Ők csak interneten, illetve kihívást jelentő rendezvényeken, esetleg ehhez kapcsolódó közösségeken keresztül érhetők el az üzenetekkel.

Szintén férfiakból áll és még a korosztály is marad, mégis más jellemzi azt a csoportot, mely akár példakép, motiváló erő is lehet mások számára. Az ide tartozó férfiak egészségesnek tartják magukat, szeretik a változatosságot, a kihívásokat, szeret új dolgokat megtanulni, mozog, nem dohányzik, jellemzően a fővárosban élnek, jobb jövedelmi viszonyok között. Ők bevonhatók mások támogatására. Főképpen az interneten keresztül elérhetők – sorolta Gui Angéla.

A viselkedést meghatározza az egyén vagy a közösség ismerete, illetve az, hogy a viselkedés megvalósításhoz testi és lelki készségek, képességei megvannak-e Forrás: Thinkstock

Mindez mire jó?

Egyes csoportok esetében az információátadás, másoknál a motiválás kerülhet előtérbe – ennek azonosítása megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a kommunikációt.

Az adatok elemzése még hónapokig folytatódik, most még csak részeredmények állnak a kutatók rendelkezésére. A cél, hogy a megfelelő csoportok és kommunikációs csatornák azonosítása után megcélozhassák az embereket az egészséges életmódról szóló és a motivációjukat erősítő üzenetekkel. Ugyanis hiába tartja a felnőttek 90 százaléka legfőbb értéknek az egészséget, ha nem tud, nem akar vagy nem képes tenni semmit annak érdekében, hogy meg is őrizze vagy javítsa azt.

(A cikk megjelenését a Széchenyi 2020 program támogatta.)