Mérgezővé teheti a kagylót és az osztrigát a klímaváltozás

A halálos kagylótoxin felhalmozódhat a kagylófélékben, és a tenger gyümölcseit fogyasztó ember egészségét is veszélyeztetheti

Emberi fogyasztásra alkalmatlanná teheti a kagylót és az osztrigát a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, mivel a melegben mérgező mikroorganizmusok támadhatják meg őket - állapította meg egy svéd kutatás.

A Göteborgi Egyetem kutatói szerint időjárási modellek azt jósolják, hogy a tengervíz hőmérséklete jelentősen megemelkedik a következő száz évben, ami óriási zavart okozhat a vízi élőhelyeken.

Azokon a területeken, ahol a csapadék mennyisége is növekszik, ott csökkenhet a felszíni vízrétegek sókoncentrációja.

A halálos kagylótoxin termelése nőhet

A tudósok szerint a változás drámaian befolyásolhatja az óceánok mikroszkopikus baktérium- és planktonpopulációit, és azoknak az állatoknak a létét is, amelyek a táplálékláncban felettük állnak. Azt jósolják, a jövőbeli viszonyok kedveznek egyes kórokozó baktériumoknak és méreganyagot, többek közt a halálos kagylótoxint, a PST-t (paralytic shellfish toxin) termelő plantkonfajoknak.

A halálos kagylótoxin felhalmozódhat a kagylófélékben, és a tenger gyümölcseit fogyasztó ember egészségét is veszélyeztetheti Forrás: Wikimedia Commons

Ezek a mérgek felhalmozódhatnak a kagylófélékben, és a tenger gyümölcseit fogyasztó ember egészségét is veszélyeztethetik - tudósított a The Daily Telegraph.

Modellezték a végzetes helyzetet

A kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a délnyugat-indiai zöld kagyló (Perna viridis) életét. A mangalori tengerparton tenyésztettek kagylót meleg, alacsony sótartalmú vízben, majd toxikus planktonokkal és kórokozó baktériumokkal vették körül őket.

Kutatók meleg, alacsony sótartalmú vízben tenyésztettek délnyugat-indiai zöld kagylókat - gyengült az immunrendszerük, romlott az állapotuk, és a mikroorganizmusok jelentette veszélynek is jobban ki voltak téve Forrás: Wikimedia Commons

A kagylótenyésztést is veszélyezteti

Az eredmények azt mutatták, hogy ha a körülmények megváltoztatása után a mikroorganizmusok jelentette veszélynek tették ki a kagylókat, akkor gyengült az immunrendszerük működése és romlott az állapotuk. Lucy Turner, a kutatás vezetője szerint a jelenség nagy fenyegetést jelent a trópusi kagyló tenyésztésével foglalkozó iparág számára.