Az óceánok élő kincseit tanulmányozták

Zooplankton. Jobbra egy puhatestű, mellette két apró rák. A narancssárga színű objektum a hajótestből származik

Az óceánok parányi élőlényeinek titokzatos világát tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport hároméves expedíciója.

A plankton tanulmányozása során számos élőlénycsoportot fedeztek fel: 35 ezer baktériumot, 5000 vírust és 150 ezer egysejtű növényt és állatot. A kutatók úgy vélik ezek túlnyomó többsége eddig ismeretlen volt a tudomány számára – írja a BBC internetes oldala. „Elkészítettük a planktonikus élőlények eddigi legteljesebb leírását, végre katalógusunk van azzal kapcsolatban, hogy milyen vírusok, baktériumok és protozoák fordulnak elő globálisan” – mondta a BBC-nek dr. Chris Bowler, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS) munkatársa.

Parányi méretük ellenére a planktonszervezetek együttesen az óceáni élővilág tömegének 90 százalékát teszik ki, közéjük vírusok, baktériumok, egy- és többsejtű állatok, valamint növények tartoznak. A tápláléklánc alapját jelentik és a fitoplankton fotoszintézise révén a világ oxigénkészletének felét biztosítják. Mostanáig azonban igen keveset tudtunk a láthatatlan óceáni ökoszisztéma működéséről.

Az expedíció során talált egy- és soksejtű planktonikus élőlények Forrás: ©Christian Sardet/CNRS/Tara Expéditions

Divattervező finanszírozta

Az ökoszisztémát kutató Tara-expedíció oroszlánrészét egy francia divattervező, Agnés B finanszírozta. A kutatócsoport 2009 és 2013 között, 30 ezer kilométert megtéve járta a világ óceánjait. Összesen 35 ezer mintát gyűjtöttek be különböző mélységekből, ebből 579-et elemeztek idáig. „A kutatás megváltoztatja az óceáni közösségekről alkotott elképzeléseinket” – mondta dr. Bowler.

„A leírt ötezer vírusközösségből például eddig csak 39-ről volt tudomásunk. Ami az egysejtű növényeket és állatokat illeti, körülbelül 150 ezer különböző taxont azonosítottunk be. Formálisan eddig 11 ezer planktonfaj volt leírva – ez a szám most könnyen megtízszereződhet” – mondta a kutató.

Egy apróbb medúza, amit szintén az expedíció során találtak Forrás: ©Christian Sardet/CNRS/Tara Expéditions

Kapcsolatok bonyolult hálója

A 35 ezer mikroba közül a legtöbbel már találkoztak a kutatók, genetikailag azonban nemigen vizsgálták őket, így most számos új gén akadt a horogra. „Negyvenmillió gént találtunk, ezek 80 százaléka idáig ismeretlen volt a tudomány számára” – magyarázta dr. Bower. A szakértők azt is vizsgálták, hogy a planktonközösségek milyen módon szerveződnek.

A képen nem egy földönkívüli van, hanem egy rák, amely egy előgerinchúros tetemét használja fedezékként Forrás: [©M.Ormestad/Kahikai/Tara Oceans]

„Óriási adatbázist kaptunk, amely alapján meg tudjuk mondani, hogy mi mivel társul, vagy mi mit kerül el. Ezzel a ragadozó-préda kapcsolatnál jóval mélyebb interakciókat ismerhetünk meg” – vázolta az eredmények jelentőségét a kutató.

A klímaváltozást nagyon megérzik

A szakértők azt találták, hogy az organizmusok legtöbbje – különösképp a baktériumok – érzékenyek a hőmérsékletre. „A hőmérséklet az, ami eldönti, hogy milyen élőlényközösségekre fogunk bukkanni. Ha ránézünk az adatainkra és jobban megvizsgáljuk, milyen élőlények vannak jelen, 97 százalékos pontossággal meg tudjuk becsülni az élőhelyüknek számító víz hőmérsékletét.” – mondta dr. Bower.

A Lauderia annulata az egyik legnagyobb kovamoszat. Jól láthatók a zöld színű kloroplasztisz-halmazok Forrás: [©Christian Sardet/CNRS/Tara Expéditions

Mivel minden másnál érzékenyebbek a hőmérsékletre, így a klímaváltozás várhatóan meg fogja változtatni ezeknek a közösségeknek az összetételét – hívta fel a figyelmet a kutató. Az eredeti tanulmány a Science magazinban olvasható.

Zooplankton. Jobbra egy puhatestű, mellette két apró rák. A narancssárga színű objektum a hajótestből származik Forrás: ©Christian Sardet/CNRS/Tara Expéditions