A vízhez volt kötve az egyik legelső virágos növény élete

A Montsechia vidalii fosszíliája

Egy 125-130 millió éve élt édesvízi növény lehet az egyik legkorábbi virágos növény a Földön – állítják az Indiana Egyetem paleobotanikusai.

A PNAS tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a felfedezés jelentősen módosítja azt a képet, amit bolygónk legkorábbi virágos növényeiről, a zárvatermőkről alkottunk.

A Montsechia vidalii névre hallgató növény élőhelyét azok az édesvízi tavak jelentették, amelyek egykor a mai Spanyolország hegyvidéki területein helyezkedtek el. A növény első fosszíliáit több mint 100 éve fedezték fel Közép-Spanyolország és a Pireneusok mészkőlerakódásaiban. A kutatók szerint azonban a korábbi vizsgálatok nem voltak alaposak, vagy félreértelmezték az eredményeket.

Így nézhetett ki a Montsechia vidalii (illusztráció) Forrás: Oscar Sanisidro

Víz alatt kezdődött

Korábban azt feltételezték, hogy a legkorábbi virágos növények egyike az Archaefructus sinensis volt, egy Kínában talált vízi növény.

Az első virág fogalma legalább olyan mitikusan hangzik, mint az első emberé”

– mondta David Dilcher paleobotanikus, a kutatás egyik szerzője. A mostani vizsgálatok azonban arra mutatnak rá, hogy a Montsechia legalább olyan korú - ha nem idősebb - mint az Archaefructus – mondta a szakértő.

Összesen ezer kövületet tanulmányoztak a kutatók részletesebben. A fosszilliák korát körülbelül 125-130 millió évben határozták meg, ami a Montsechia helyét a kora kréta (barremi) időszakra teszi, így

a dinoszauruszok kortársa lehetett.

A Montsechia vidalii fosszíliája Forrás: David Dilcher

Az „ősvirág” még nem hasonlított a mai zárvatermőkre: például nem rendelkezett az olyan jellegzetes „virágrészekkel”, mint a szirmok, vagy a nektártermelő struktúrák, amik a beporzást végző rovarok csalogatásához kellenek. Ebből kifolyólag a szaporodás szempontjából nem számíthatott az állatok közreműködésére.

A növény pollenjei a vízben szállítódtak, így a megporzás, vagyis az egész életciklus a víz alatti környezethez adaptálódott:

a víz, mint közeg és közvetítő elengedhetetlen fontossággal bírt szaporodása szempontjából.

Ezen tulajdonsága miatt felépítésében leginkább a ma is élő borzhínárra (Ceratophyllum) emlékeztet.

A következőkben Dilcher és kollégái most azt kutatják, hogy a zárvatermők különböző fajai miként váltak el ősi elődeiktől.