Megoldódhat a kútba dobott kisbabák rejtélye

Ez az egyik koponya teljes rekonstrukciója

Még az 1930-as években tárták fel azt az athéni agora mellett található kutat, amelyben több száz újszülött csontjára bukkantak – úgy tűnik, most rájöttek, hogy mi áll a hátborzongató leletegyüttes hátterében.

Az athéni agora mellett, Héphaisztosz temploma és az Agora Múzeum közelében hátborzongató régészeti lelőhely található: egy méretes kút, tele több száz újszülött és kutya csontvázával. A kutatók már a leletek 1930-as évekbeli felfedezése óta próbálták megfejteni a titkot, hogy az ókori athéniak miért dobálhattak újszülötteket a kútba. Úgy tűnik, sikerült megtalálni a magyarázatot a különös jelenségre.

Nem haltak erőszakos halált

Korábban a kutatók között szóba jött az emberáldozat vagy egy pusztító járvány lehetősége is, a Waterloo-i Egyetem régészei azonban úgy vélik, megtalálták a biztos magyarázatot.

Kiderítették, hogy összesen 450 újszülöttet dobtak a kútba, de szinte egyikük sem halt erőszakos halált.

Természetes módon hunytak el, csak az egyik csontvázon mutatták ki bántalmazás nyomait. A kormeghatározás nagyjából a Kr. e. 165 – Kr. e. 150 közötti időszakra teszi a csontmaradványok korát: ekkor ért véget a hellenisztikus korszak.

Fertőzésben hunytak el

Három kivételével az összes újszülött egyhetesnél fiatalabb volt, mikor meghalt – mondta el a Newsweeknek Maria Liston, a kutatás vezetője. Legalább egyharmaduk bakteriális agyhártyagyulladásban hunyt el. Ez a fertőzés akkor lép fel a leggyakrabban, ha a köldökzsinórt nem steril tárggyal vágják el.

Felvétel az egyik koponyasérülés gyógyulásáról Forrás: Waterloo-i Egyetem

A betegség még ma is komoly gondot okoz a fejlődő országokban, és jól látható nyomokat hagy az elhunytak koponyáján. Liston és kollégái szerint a többi újszülött valószínűleg olyan, a korban általánosnak számító betegségekben halt meg, amelyek nem hagynak nyomot a koponyán.

Gyakran kirakták az újszülött gyerekeket

A kutatócsoport úgy gondolja, hogy a babákat azért dobták a kútba, mert még azelőtt meghaltak, hogy hivatalosan elismerte volna őket a családfő.

A görög és római gyerekek ugyanis egészen addig nem számítottak teljes értékű embernek, amíg a legidősebb férfi a családban nem adott nekik nevet, és nem fogadta be őket a közösségbe.

Ez nem minden újszülöttel történt meg, a testi fogyatékos, házasságon kívül született vagy túl nagy családba érkező gyereket gyakran kitagadták, és kitették a város egyik zsúfolt közterére, abban a reményben, hogy lesz, aki megszánja és befogadja a csecsemőt. Ezek a babák általában rabszolgaként nőttek fel valamelyik háznál.

Ez az egyik koponya teljes rekonstrukciója Forrás: Waterloo-i Egyetem

A kút volt a tiszteletteljesebb megoldás

Liston és kollégái azt feltételezik, hogy ha egy újszülött egy ilyen elfogadási ceremónia előtt hunyt el, nem tekintették teljes értékű családtagnak, és nem is kapott rendes temetést. Ezért dobhatták a holttesteket a kútba – a gödör akkoriban egy elhagyatott kis utcában állt, és nem volt szem előtt. Az ilyen sorsra jutott gyerekeket gyakran a városok szeméttelepére dobták ki – valószínűleg a kút ehhez képest kevésbé számított kegyetlen megoldásnak.

Volt, akit bántalmaztak

A 450 gyerek közül alig akadt olyan, akinek maradványain bántalmazás nyomait találták – egyikük azonban, egy 18 hónapos, a többiekhez képest idősebb kisgyermek több sérülést szerzett a halála előtt.

A bántalmazott gyermek állcsontja Forrás: Waterloo-i Egyetem

A testén törések nyomát találták, és valaki az állát is összezúzta, közvetlenül mielőtt elhunyt. Liston és kollégái még kétezer évvel később is biztosak benne, hogy bántalmazás történt.

A kutyák tisztítottak

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a kutyák csontjai miért kerülhettek az újszülöttek mellé: valószínűsíthető, hogy feláldozták őket, méghozzá azért, hogy „megtisztítsák” a kutat a halottak lelkétől.

Az ókori görögök úgy hitték, hogy egy gyerek halála beszennyezi az életüket, és így próbálták ellensúlyozni a hitük szerinti ártó hatásokat.

Bár gyakrabban áldoztak madarakat és birkákat, a kutyáknak kifejezetten tisztító hatást tulajdonítottak. Ezek az állatok valószínűleg olyan befogott kóbor kutyák lehettek, amelyek gazdátlanul rótták a város utcáit.