Kiderült, hogy a Hold mégsem egy halott kőtömeg

Jáde Nyúl
A Csang'o-3 kínai Hold-szonda fedélzeti kamerájával készített és a pekingi földi irányítóközpont képernyőjéről levett képen az első kínai holdjáró robot, a Jütu (Jáde Nyúl) a Hold felszínén, a Szivárvány-öbölként ismert térségben 2013. december 15-én
Vágólapra másolva!
A korábban gondoltnál jóval összetettebb lehet a Hold geológiai története. Többek között ez is kiderült a Jáde Nyúl kínai holdjáró által a Földre küldött adatok előzetes elemzéséből.
Vágólapra másolva!

Fontos és új információkkal szolgálnak a Hold geológiájáról a kínai holdjáró képei és mintái. A Jáde Nyúl 2014 decemberében az égitest egy soha korábban fel nem fedezett részében, a Szivárvány-öbölben landolt sikeresen.

A Jáde Nyúl felszíni elemző radarja többek közt azt mutatta ki, hogy kerekei alatt legalább kilenc különböző réteg rejtőzik. Ez a tény arra utalhat, hogy a Hold a korábban vélttel ellentétben geológiailag kifejezetten aktív volt az elmúlt 3,3 milliárd év során. Minderről a Csongkuo Kecsivang tudományos portál számol be.

A Csang'o-3 kínai Hold-szonda fedélzeti kamerájával készített képen az első kínai holdjáró robot, a Jütu (Jáde Nyúl) a Hold felszínén, a Szivárvány-öbölként ismert térségben 2013. december 15-én Forrás: MTI/AP/Hszinhua

Változatos felszín

A Hold felszíne kifejezetten változatos, a Jáde Nyúl érkezési helyszínének és a korábbi missziók során begyűjtött mintáknak az összetétele ugyanis eltérést mutat – emelte ki az előzetes adatokat elemző csoport vezetője, Long Hsziao. Erről bővebbet az alaposabb vizsgálatok deríthetnek ki.

A Jáde Nyulat két radarantennával szerelték fel, melyek négyszáz méteres hatótávolságban képesek behatolni a felszínbe, emellett a holdjáró 114 méteres útja során is gyűjtött mintákat. A gépezet a kínai Csang’o-3 űrszonda fedélzetén 2013. december 14-én érkezett a Holdra, s az expedíció sikerével Kína a holdjáró nemzetek sorába lépett.

Peches ütközés

A Jáde Nyúl teljes mértékben kínai fejlesztésű. Soha korábban fel nem fedezett területre, a Szivárvány-öbölbe érkezett meg. Két hónappal landolása után ugyanakkor egy felfedező útján navigálás közben egy kőnek ütődött, és a baleset kijavíthatatlan mechanikai problémákat okozott.

Az első panorámakép az Esők tengerében leszállt kínai szonda környezetéről Forrás: CNSA/CCTV/screenshot mosaics & processing by Marco Di Lorenzo/Ken Kremer

A gépezet már csak vegetál, mozgásra, adatgyűjtésre sem képes. A baleset ellenére ugyanakkor a következő két holdmisszió, a Csang’o-5 és a Csang’o-6 eredeti időpontjában, 2017-ben és 2018-ban indulnak – erősítették meg a kínai hatóságok.