Allahhoz címzett viking gyűrűre bukkantak

Úgy tűnik, hogy a 8. és 10. században szorosabb kapcsolat állhatott fenn a portyázó vikingek, és a terjeszkedő iszlám kalifátus között

Eddig azt hittük, csak mese, most viszont kiderülhet, hogy igaz: a vikingek valóban szorosabb kapcsolatban állhattak az iszlám világgal, legalábbis egy díszes Allah-gyűrű erre enged következtetni.

Fontos kincs a pincében

A 19. század végétől a stockholmi Svéd Történelmi Múzeum pincéjében porosodott az az ezüstgyűrű, amely most arra segíthet fényt deríteni, hogy vajon mennyire szoros kapcsolatban álltak egymással a vikingek és a korabeli iszlám világ.

Úgy tűnik, hogy a 8. és 10. században szorosabb kapcsolat állhatott fenn a portyázó vikingek, és a terjeszkedő iszlám kalifátus között Forrás: Printerest/Simon Piguillem

A ritka leletet még az 1872-1895 közötti ásatásokon találták, amikor a viking kereskedelmi központ, Birka területén kutattak – mintegy 25 kilométerre nyugatra Stockholmtól.

Svédország első városa

Birkát Svédország első városának tartják – a Björkö nevű szigeten, a Mälaren-tó közepén található település már 750 körül lakott volt, ma pedig az UNESCO Világörökségi helyszíneinek egyike.

Viking harcosok sírja a 10. századból Forrás: History.com

A város és a szomszéd szigeten található Hovgården olyan archeológiai területet alkotnak, amely rendkívül fontos szerepet játszott a viking-éra kereskedelmében. A város egészen a 10. századig virágzott, amikor aztán Birkát lassan elhagyták lakói, helyét pedig átvette a nem messze található Sigtuna.

Ismeretlen, rejtélyes viking nő

A régészek a gyűrűt egy fakoporsó maradványai közül emelték ki, amelyben a holttest már régen az enyészeté lett – a kutatók mégis a vele megtalált használati tárgyak alapján úgy gondolják, hogy egy viking nőé volt, aki nagyjából 850 körül élhetett.

Viking kardok a 8-10. század körüli időkből Forrás: Wikimedia Commons

Amikor a múzeum nyilvántartásba vette, nem figyelt fel a rajta található vésett írásra, amely akár a viking-iszlám kereskedelmi kapcsolatok bizonyítéka is lehet.

A színezett üveg is kincs

Korábban úgy gondolták, hogy a gyűrű ezüst, a benne található kő pedig ametiszt – bár valóban nagyon jó minőségű (94,5%-os) ezüstből készült, maga a kő „csupán” színezett üveg.

A vikingek hajós népként kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Forrás: Viking History/Ted Spiegel

Annak ellenére, hogy nem drágakőről beszélünk, az ékszer még komoly értéket képviselhetett a 9. században, a viking világban ugyanis nagyra tartották a színezett üvegből készült árukat.

Allahnak címzett gyűrű

Aminek a svéd múzeum munkatársai nem tulajdonítottak jelentőséget, az a vöröses üvegbe vésett arab írás – bár már elmosódott, de az üvegfelületen kufikus írásmóddal az „il-la-lah” szó azonosítható, amely azt jelenti, hogy „Allahhoz”, vagy „Allahnak”.

Az ezüstgyűrű színezett üvegébe khufi írásmóddal Allah nevét vésték Forrás: Discovery News

A betűk rossz minősége miatt van rá némi esély, hogy az „Inshallah” kifejezést vésték az üvegbe, ami jóakaratot jelent, de valószínűbb, hogy az ékszert Allahnak címezték.

Közvetlen kereskedelmi kapcsolatok?

A Stockholmi Egyetem kutatói Sebastian Wärmländer biofizikus vezetésével a felfedezés után most azt vizsgálják, hogyan kerülhetett a gyűrű a viking nő sírjába. Az ékszer ugyanis annyira jó állapotban maradt fenn, hogy feltételezhető: nem cserélt túl sokszor gazdát. „Nem használták sokat, így arra következtetünk, hogy nem került túl sok ember tulajdonába” – mondta Wärmländer a Discovery News-nak. –„Valószínűleg az iszlám ezüstművestől vagy rögtön, vagy nagyon kevés közvetítés után került a birkai nőhöz.”

Az első kalifák idejében az iszlám hódítás a 8. századra elérte Észak-Afrikát és Ibériát is Forrás: Pinterest

„Lehet, hogy a nő járt az iszlám területeken, vagy onnan is származott, vagy akár egy svéd viking szerezte meg a gyűrűt, amikor a kalifátusban fosztogatott” – tette hozzá a kutató. A pontos történet olyan szempontból nem fontos, hogy ne tudnánk nélküle is kijelenteni: sokkal szorosabb kapcsolat volt az iszlám világ és a vikingek között, mint korábban gondoltuk.

Vannak rá adatok, hogy a viking hódítók kalandozásaik során a Fekete-tenger vidékére és a Közel-keletre is eljutottak Forrás: Viking History

„A viking történetek mesélnek Fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri expedíciókról, de nem tudjuk, hogy ezekből mi valóság, és mi kitaláció” – mondta Wärmländer. –„A gyűrű meglepően jó állapota arra utal, hogy volt összeköttetés az iszlám és a viking világ között.”