A csókolózás tudománya

Vágólapra másolva!

Első élményünket a szeretetről és a biztonságról rendszerint az ajkak nyomásával és ingerlésével szerezzük, írja új könyvében egy amerikai kutató. A szoptatás vagy a cumizás a csókolózásra hasonlító viselkedés a csecsemőknél. Ezek a korai események fontos idegi kapcsolatokat hoznak létre a csecsemő agyában, ami pozitív érzelmeket társít a későbbi csókolózáshoz is.

Origo

Vágólapra másolva!

csecsemő csók csókolózás

Az ajak a testünk legkevésbé rejtett erogén zónája. Az állatokkal ellentétben az emberi ajak egyedülállóan kiforduló, kiemelkedő. Tömve van érzékeny idegvégződésekkel, így még a legfinomabb simítás is információáradatot zúdít az agyba, és nagyon kellemes érzést vált ki.

A csecsemőkorból erednek a kellemes érzések

A csókhoz kapcsolódó kellemes érzetek a csecsemőkorban gyökereznek, írja Sheril Kirshenbaum, az austini Texasi Egyetem munkatársa A csókolózás tudománya (The Science of Kissing) című könyvében. Szerinte a csókolózás a szertettel és a biztonsággal kapcsolatos első élményeinkre emlékeztet bennünket, amelyek magukban foglalják az ajkakat ért nyomás- és más ingereket, amilyen például a szoptatás vagy a cumizás. Ekkor alakulnak ki azok a fontos idegi kapcsolatok a csecsemő agyában, amelyek miatt pozitív érzelmek társulnak a későbbi csókolózáshoz is.

A kép illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Kästle

A csókolózás beindítja a hormontermelést is, ami szerepet játszik a szerelembe esésben. Közeli kapcsolatba hoz bennünket a jövendő párunkkal, így érezzük a szagát és az „ízét”. A férfi szaga tudat alatti támpontokat ad DNS-éről a partnerének. Az emberek tudat alatt olyan partnereket részesítenek előnybe, akiknek eltérő az immunrendszerük, ami elősegíti, hogy a jövőbeni utódok erősek és a betegségekkel szemben ellenállóbbak legyenek.

Baktériumcsere

Holland kutatók közelmúltban publikált tanulmányából kiderül, hogy az emberek egy tíz másodpereces szenvedélyes csókolózás során mintegy 80 millió baktériumot adnak át egymásnak. Ez első hangzásra elég gusztustalannak tűnik, és felveti, mennyire higiénikus a csókolózás, különösen ilyenkor a nátha- és influenzaszezon idején.

Alaposabban utánajárva a dolgoknak azonban kiderül, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a napközbeni kézfogásoktól betegszünk meg, mint annak, hogy a csókolózástól. Ráadásul a kutatásból kiderült, hogy a baktériumcsere kölcsönösen előnyös a partnerek számára.

A szerelem kémiája

Ha valóban létezik „kémia” két ember között, akkor egy új románc a csókolózással veheti kezdetét. Egy szenvedélyes csók nagyon közel – szó szerint orrközelbe – hoz két embert. Ilyenkor szagló-, ízlelő- és tapintóérzékünket bevetve ismerjük meg egymást. Az agyba jutó különféle jelek információkat szolgáltatnak a partnerünkről. Valójában a férfi illata tudat alatt információt szolgáltat a DNS-éről a partnere számára.

A New York-i Állami Egyetem (Albany) evolúciós pszichológusai azt tapasztalták, hogy a férfiak 59 százaléka és a nők 66 százaléka vet véget egy kezdődő kapcsolatnak azért, mert nem érzik jónak a csókolózást. Ez a természet indikátorpapírja, amely arra késztet bennünket, hogy a legjobb genetikai partnerhez vonzódjunk.

Claus Wedekind svájci biológus azt tapasztalta, hogy a nők jobban vonzódnak azokhoz a férfiakhoz, akikkel a legkevésbé egyeztek genetikailag, azaz akikkel a leginkább különböztek az MHC-géneket illetően. (Az MHC, azaz az ún. fő hisztokompatibilitási komplex az immunműködés egyik legfontosabb eleme.)

A kép illusztráció Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Csók és szerelem

Azonkívül, hogy a csókolózás segít a megfelelő partner kiválasztásában, más pozitív hatásai is vannak. Olyan idegi impulzusok áramát indítja be, amely ide-oda cikázik az agy és a nyelv, az ajak, az arcizmok és a bőr között. Milliárdnyi kis idegkapcsolat terjeszti szét az információt a testben. Ennek hatására olyan kémiai jelzések jönnek létre, amelyek megváltoztatják az érzéseinket.

Egy szenvedélyes csóktól megugrik egy idegi átvivőanyag, a dopamin szintje, amely kapcsolatban áll vágyakozással. A „szerelemhormonként” is ismert oxitocin elősegíti az érzelmi kötődést. Az adrenalin megnöveli a szívfrekvenciát, és egész testünk izzadni kezd, ahogy várakozással tekintünk a jövő események irányába. A stresszhormonként ismert kortizol szintje csökken, hogy csökkenjen a zavarunk. Az erek kitágulnak, a légzés mélyebbé válik, az arc kipirul és a pulzus felgyorsul. A csókolózás elősegíti azon érzések kialakulását, amelyet gyakran emlegetnek, ha a szerelemről van szó.

A tudomány – nyilvánvaló evolúciós és személyes jelentősége ellenére – éppen csak elkezdte tanulmányozni a csókolózást, de már ebből is kiderült, hogy sokkal többről van szó mint az ajkak puszta találkozásáról.