"A tudományos kutatások eredményei alapvetően befolyásolják az emberiség jelenét és jövőjét azáltal, hogy felelős válaszokat adnak a mindnyájunkat érintő, globális problémákra" – hangoztatta köszöntőjében Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese. A genommal kapcsolatos kutatások legjelentősebb lépéseit felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkra a géndiagnosztika elérhető közelségbe helyezte a személyre szabott orvoslás gyakorlatának megvalósulását. "A személyre szabott terápiának integrálnia kell az egyes egyének klinikumát, genetikáját, genomikáját, a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint a betegségek egyedi jellemzőit. Számolni kell az örökletes epigenetikai hatásokkal, az organizmus különböző szintjein létező és működő hálózatokkal: a genom környezetével is" – mondta Barnabás Beáta, aki szerint a valódi sikerhez a rendszerbiológiai gondolkodás vezethet el.
"A biológiai kutatások szemlélete az elmúlt két évtizedben alaposan megváltozott: rendszerelvűvé vált. A bioinformatika robbanásszerű fejlődésével hatalmas adatmennyiségek, új módszerek és az összefüggések könnyebb felismerésének lehetősége segíti a kutatókat" – adott betekintést a genetikusoknak a matematika és a számítástechnika eredményeit is felhasználó munkájába Falus András immunológus, molekuláris biológus, az MTA rendes tagja. Mint azt előadásában kiemelte, a genomprogramok gyorsuló terjedése, az új eljárások egyre hatékonyabb, ugyanakkor mind olcsóbb megvalósítása eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelte a genetikai/genomikai tudást. Egyre több ismeret áll rendelkezésünkre a betegségek genetikai hátteréről és megjelenési esélyeiről is, illetve azokról a külső tényezőkről, amelyek szintén befolyásolják a különböző egészségügyi problémák kialakulását. A gének aktivitását a környezet hatására az epigenetikai szabályozás módosítja: bekapcsolhatja, felerősítheti, gyengítheti, de akár ki is iktathatja.
"A magas vérnyomás megjelenése például részben öröklött tulajdonságokkal magyarázható, ugyanakkor az epigenetikai következményekkel járó környezeti hatásoknak is jelentős szerepük van a kialakulásában. Az öröklött biológiai jellegek érvényesülése szempontjából a táplálkozási szokások, a mozgás vagy a dohányzás mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a mentális, pszichoszociális és meditatív, valamint szociológiai tényezőknek" – hangsúlyozta Falus András. Példaként említette annak fontosságát, hogyan tudja valaki az őt érő stresszt oldani, tud-e beszélgetni valakivel a problémáiról, vagy hogy milyen közösségben él.
Mindennek óriási jelentősége van a jövő orvosi módszerei szempontjából. Az akadémikus szerint a genomikai, a fizikai, a mentális és a kommunikációs tényezőknek a jövőben együtt kell érvényesülniük az egyre inkább meghatározóvá váló személyre szabott orvoslásban. "A komplex megközelítés és a nagy adathalmazokat kezelő bioinformatikai eljárások egy-egy közösségre, sőt akár személyre szabott védőoltások kifejlesztését teszik lehetővé. A genetikai adatok és az epigenetikai tényezők ismeretében pedig meg lehet majd jósolni egy adott gyógyszer várható mellékhatásait is" – említett két példát a jövő új lehetőségeire Falus András. Szerinte a tudomány jelenlegi eredményei az átlagember számára gyorsabban és olcsóbban kifejleszthető, hatékonyabb és biztonságosabb kezeléseket tesznek majd lehetővé.