A hím állatok sokszor sokáig üldözik a nőstényeket, és sok energiát fordítanak arra, hogy az esetleg vonakodó nőstények ne szökjenek meg a párzás elől. A különböző állatcsoportok hímjeinek külső nemi szervei - még fajon belül is - rendkívül nagy eltérést mutathatnak. Ennek oka egyelőre nem tisztázott, de valószínűleg a hímek és a nőstények szexuális érdekkülönbsége állhat a háttérben.
A Torontói Egyetem evolúciós biológusai a hím guppik (Poecilia reticulata) gonopódiumnak nevezett (a halak péniszének megfelelő) párzószervén található tüskék vagy kampók szerepét vizsgálták. A Biology Letters szaklapban publikált eredményeik szerint a párzószerven lévő tüskék megakadályozzák, hogy a nőstények elmeneküljenek a párzás befejezése előtt.
A kutatók a kampók szerepével kapcsolatos két elméletet vizsgáltak meg. Az egyik szerint a horgok segítenek, hogy a sperma a gonopódium hegyén maradjon, mielőtt a párzószerv behatolna a nősténybe. A másik szerint a kampók szerepe a nem fogamzóképes, illetve vonakodó nőstények "rögzítése", amíg a hímek át nem adják a spermájukat.
Lucia Kwan és munkatársai úgynevezett fenotípusos módosítást hajtottak végre a kísérleti állatokon. A hímek egy csoportjánál sebészi úton eltávolították a horgokat. Ezután megvizsgálták a módosított párzószervű és a normális hímek párzási sikerét. Azt tapasztalták, hogy a kampóiktól megfosztott hímeknek kevesebb nősténnyel sikerült párzaniuk.
"A kampós gonopódiumú hímek háromszor annyi spermát juttattak be a vonakodó nőstényekbe, mint a horgaiktól megfosztott hímek" - mondta Kwan. "A kampók a hímek előnyére és a nőstények hátrányára fejlődtek ki az evolúció folyamán, és kialakulásuk, valamint változatosságuk azt mutatják, hogy a nemek közötti szexuális konfliktus fontos hajtóereje az evolúciónak, legalábbis ebben a halcsoportban."