Váratlan helyen találták meg a legkorábbi dinoszauruszt

Porosodó múzeumi gyűjteményekben lapult az eddig ismert legősibb dinoszaurusz. A 2-3 méter hosszú állat körülbelül 10-15 millió évvel előzte meg az eddig ismert korai fajokat. A maradványok arra utalnak, hogy a dinoszauruszok korábban kialakultak, mint ahogyan azt eddig feltételezték.

Az eddig ismert legkorábbi dinoszauruszok a fürge mozgású Eoraptor és a Herrerasaurus voltak. A most ismertetett faj ezektől legalább 10 millió évvel idősebb és azt bizonyítja, hogy a dinoszauruszok törzsfája nem a triász időszak (250-200 millió évvel ezelőtt) végéig, hanem a középső-triászig nyúlik vissza. Az új faj leírását a brit Royal Society Biology Letters című folyóiratának a legújabb száma ismerteti.

A Nyasasaurus parringtoni nevet kapott új faj nevében a nemzetségnév a lelőhely közelében lévő Nyasa-tóra utal (jelenlegi neve Malawi-tó), míg a fajnév Rex Parringtonnak (Cambridge Egyetem) állít emléket, aki a példányokat gyűjtötte az 1930-as években. Az 1950-es években Alan Charig már megvizsgálta a leleteket, majd elnevezte és leírta a fajt, azonban soha nem publikálta ezt a kéziratot. Emiatt a most megjelent cikk számít az első hivatalos közlésnek. A mai kutatók azonban korrekt módon jártak el, és az időközben már elhunyt Alan Charig-ot is bevették a most megjelenő cikk szerzői közé.

Fantáziarajz a Nyasasaurusról (Forrás: Natural History Museum, London)

A szakemberek már mintegy 150 éve feltételezik, hogy kellett lenniük dinoszauruszoknak a középső-triászban is, de az eddig ismert bizonyítékok nagyon bizonytalanok voltak. Néhány paleontológus a fosszilis lábnyomokra hivatkozott, de mára kiderült, hogy az abban az időben élt egyéb állatok is nagyon hasonló nyomokat hagytak maguk után. Mások egy-egy csont dinoszaurusz-jellegei mellett érveltek, ami szintén félrevezető lehet, mert néhány bélyeg számos hüllőcsoportnál kifejlődött, és nem feltétlenül utalnak egy közös ősre.

A kutatóknak most több csont is a rendelkezésére állt: egy felkarcsont és két csigolya a londoni Természettudományi Múzeumból és négy csigolya a Dél-Afrika Múzeumból (Cape Town). Megállapításaik szerint az állat felegyenesedve járt, 2-3 méter hosszú volt 1 méteres csípőmagassággal, míg a tömege 20 és 60 kg között lehetett. A vizsgált maradványokat még az 1930-as években találták egy Dél-Tanzániába vezetett expedíció során. Ugyanazokból a rétegekből egyéb gerinces fosszíliák is előkerültek (hatalmas ősi kétéltűek, Rhynchosauria és Rauisuchia őshüllők, valamint az emlősök korai rokonait képviselő Synapsidák). A Nyasasaurus korában ez a terület a valamennyi szárazföldet magába foglaló Pangea szuperkontinens déli részén helyezkedett el. A mai Tanzánia akkor jóval délebbre feküdt (mintegy 50 fokra délre az Egyenlítőtől). Ez a lelet megerősíti azokat az elméleteket, melyek szerint a dinoszauruszok és a dinoszaurusz-szerű hüllők korai evolúciója határozottan a déli kontinensekhez kötődött.

A lelőhely

A vizsgált csontok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek közösek a korai dinoszauruszokkal és azoknak a közeli rokonaival. Például a felkarcsont csontszövetei véletlenszerűen összekapcsolódó elrendeződést mutatnak, ami a korai dinoszauruszokra jellemző gyors növekedésre utal. A nagyszámú csontsejt és véredény jelenléte is megerősíti ezt, mivel a ma élő állatoknál hasonló tulajdonságokat csak a gyorsan növekvő állatoknál tapasztalnak (például az emlősöknél, vagy a madaraknál). A csonttani jellegek jól egyeznek azzal, amit a kutatók vártak: a Nyasasaurus körülbelül olyan gyorsan növekedett, mint a többi ismert primitív dinoszaurusz, de lassabban, mint a később élt rokonok.

A Nyasasaurus felkarcsontja és a belőle készült metszet, melyen a szövetek véletlenszerűen összekapcsolódó elrendeződést mutatnak, ami a korai dinoszauruszokra jellemző gyors növekedésre utal

A Nyasasaurus és annak a kora rendkívül jelentős adatot képvisel, függetlenül attól, hogy valóban a legkorábbi dinoszauruszról van szó, vagy annak a legközelebbi rokonságába tartozó csoportot képvisel. A maradványok ugyanis mindenképpen arra utalnak, hogy a dinoszauruszok korábban kialakultak, mint eddig feltételezték. Ez cáfolja azokat az elképzeléseket, mely szerint ezek később rendkívül jelentőssé vált állatok a késő-triászban jelentek meg és lettek változatosak, amikor egyetlen más csoportnál sem tapasztalunk ilyen jelentős evolúciós változásokat. Az új lelet szerint a dinoszauruszok is az Archosauriák középső-triász során bekövetkezett evolúciós robbanása során jelentek meg. Az Archosauriák voltak az uralkodó szárazföldi állatok a triász időszakban, ide tartoztak például a krokodilok, a dinoszauruszok és a rokonságukba tartozó számos csoport.