Vulkánkitörést okozhat a közeli bolygószomszéd

Rendkívüli látványt nyújthat az égbolt egy távoli, minden korábban ismertnél sűrűbb bolygórendszerben. Két exobolygó olyan közel kering egymáshoz, hogy nemcsak hatalmasnak látszanak egymás egén, de kölcsönhatásuk vulkáni tevékenységet is okozhat a kisebb kőzetbolygón.

Két érdekes exobolygót azonosítottak a Kepler-36 jelű csillag körül. A Kepler-36c jelű égitest 3,7-szer nagyobb és 8-szor nehezebb a Földnél. Egy forró, Neptunusz kategóriába sorolt égitest, amely mindössze 16 naponta kerüli meg a központi csillagát. Szomszédja, a Kepler-36b valamivel kisebb objektum, amely csak 1,5 földátmérőjű és 4,5 földtömegű. Ez az exobolygó 14 nap alatt kerüli meg a csillagát.

A két égitest igen közel mozog egymáshoz, és 97 naponta haladnak el egymás mellett. Ekkor a Föld-Hold távolságnak mindössze ötszöröse választja el őket - ilyenkor a kisebb bolygó a nagyobbról nézve nagyjából akkorának látszik, mint a Hold a Föld egén. Még látványosabb lehet a nagyobbik bolygó a kisebbről nézve, amely háromszor nagyobb a Hold Földről látható méreténél. Ezen az égitesten valószínűleg a felhők szabad szemmel is kivehetők.

Fantáziarajz a Kepler-36b felszínéről: az égen a közeli bolygószomszéd a Holdnál háromszor nagyobb, míg a felszínen vulkánok törhetnek ki. A kép nagyméretű változatának letöltése (David Aguliar CfA)

További érdekesség, hogy 97 naponta a messzebb lévő égitesten napfogyatkozás látható. De ami a Kepler-36b esetében még fontosabb, hogy a két égitest között fellépő árapály kölcsönhatás miatt (a központi csillag gravitációs terének közreműködésével) jelentős mennyiségű hő szabadul fel a bolygó belsejében. Emiatt a Kepler-36b felszínén feltehetőleg szinte folyamatosan vulkánok törnek ki - akárcsak a Jupiter Io holdján, ahol a szomszédos Europa és a Jupiter árapályhatása okoz állandó vulkánkitöréseket.

Film a Kepler-űrtávcső működéséről