Stadionméretű kisbolygót fedeztek fel a Föld közelében

Először fedeztek fel Földünkkel közel azonos pályán haladó, úgynevezett trójai kisbolygót. A háromszázméteres objektum ütközéssel nem fenyegeti a Földet, de vizsgálata közelebb vihet bolygónk keletkezésének megértéséhez.

A Földdel azonos pályán keringő, úgynevezett trójai kisbolygót találtak a WISE-űrtávcső segítségével. A 2010 TK7 jelű égitest felfedezését Martin Connors (Athabasca University, Kanada) és kollégái a Nature folyóirat július 28-i számában jelentették be. A háromszáz méter átmérőjű kisbolygót azért nem fedezték fel korábban, mert csak a nappali égen lehetne látni bolygónkról. Elképzelhető, hogy még jó néhány hasonló égitest van a közelünkben, amit eddig nem sikerült azonosítani.

Az úgynevezett trójai kisbolygók valamely nagybolygóval azonos pályán keringenek, de a Naptól nézve a kérdéses bolygó előtt vagy mögött 60 fokkal haladnak. Eddig a legtöbb ilyen égitestet a Jupiterrel azonos pályán találták, de a Neptunusz és a Mars esetében is azonosítottak már trójai kisbolygót - sőt lehetséges, hogy a Neptunuszt sokkal több kisbolygó kíséri, mint azt korábban feltételezték.

A Föld esetében most először találtak ilyen égitestet. A felfedezés azért volt nehéz, mert az ilyen objektumok a Naphoz viszonylag közel mutatkoznak az égen. A megfigyelést elősegítette, hogy az égitest az átlagos trójai kisbolygókhoz viszonyítva időnként jobban eltávolodik a Naptól. Az objektum közel 300 méter átmérőjű és mintegy 80 millió kilométerre van tőlünk. A számítások alapján a következő tízezer évben nem jön 20-24 millió kilométernél közelebb hozzánk, tehát nem kell félni egy esetleges összeütközéstől.

A kisbolygó mozgása a Nap körül (NASA)

A fenti animáció a Nap, a Föld és a kisbolygó helyzetét ábrázolja, a kisbolygónál kissé nagyobbnak mutatva az elmozdulás mértékét. Az égitest útvonala bonyolult, és követését az animáción a változó rálátási helyzet is nehezíti. Az objektum a Nap körül kering, akárcsak a Föld - de eközben az L4 jelű, úgynevezett Lagrange-pont körül is mozog, amely szintén a Napot járja körül. A kisbolygó bonyolult útvonalát az L4 jelű pont körüli írja le, időnként ovális formájában, máskor nyolcas alakban. Az animáción néha látszólag a Nap mögé jut a kisbolygó, és ekkor úgy tűnhet, mintha a korábbitól eltérő, annál sokkal kisebb útvonalon járná körbe a Napot - valójában ekkor is a Földéhez hasonló pályán mozog.

A trójai kisbolygók egy része ősi eredetű, amelyek az adott nagybolygóval egy időben, ugyanabban a naptávolságban, ugyanabból az anyagból keletkeztek. Ezek szerint a 2010 TK7 kisbolygónál olyan anyagot lehetne vizsgálni, amiből a mi Földünk is kialakult. A most talált égitesten kívül közel egy tucat olyan apró égitest ismert, amelyek pályái többé-kevésbé hasonlítanak a Földére, de ez az első trójai helyzetű kisbolygó közöttük.