Nyolcévesek publikáltak egy tudományos folyóiratban

Vágólapra másolva!
Új megközelítéssel próbálkoznak az Egyesült Királyságban a tudomány oktatásában: 8-10 éves gyerekek végeztek el egy igazi tudományos kísérletet méheken, és az eredményeket le is közölte egy tekintélyes folyóirat. A gyerekek egy neurobiológus irányításával vizsgálták, hogy a méhek a színeket és a mintázatokat is egyaránt figyelembe veszik-e a nektárkeresés során.
Vágólapra másolva!

A Blackawton Általános Iskolában nem a hagyományos módon, hanem a gyerekek aktív bevonásával próbálják szerethetővé tenni a tudományt. Az ötlet Beau Lotto-tól, a University College London kutatójától származik: a szakember úgy gondolta, hogy a gyerekeknek sem lehetetlen feladat egy valódi tudományos kísérlet megalkotása és elvégzése, hiszen a kutatók munkája leginkább a játékra hasonlít.

Lotto először arra kérte a gyerekeket, hogy próbálják meg beleképzelni magukat a méhek helyébe, és tegyenek fel olyan kérdéseket, amelyek fontosak lehetnek egy méh számára. A kérdések között olyan is akadt - "Befolyásolja-e a méhek táplálékkeresését a hő?" - amelyet egy korábbi, Nature-beli tanulmány már valóban megvizsgált. Végül arra jutottak, hogy a méhek táplálékkeresését és az ehhez szükséges memóriát fogják kutatni.

Ehhez sárga és kék színű, kerek műanyagtálakat használtak. A köröket négy darab, 4x4-es egységbe rendezték, pozíciójukat először színes ceruzával rajzolták le a gyerekek. A színes edények térbeli helyzete szerint többféle elrendezést alkalmaztak. A bal felső egységben a kék színű edények voltak belül, körülöttük pedig a sárga színű edények, mellette pedig ugyanennek a fordítottja (a kék edények kívül, a sárgák belül, lásd az ábrán). Az alsó sorban megcserélték a fenti elrendezést, így a kék edényekkel körülvett sárga edények a bal oldalra kerültek. Az egységek középen elhelyezkedő edényekbe cukros vizet tettek, ami a nektárt helyettesítette, a külső edényekben viszont csak sima víz volt.

Forrás: Biology Letters
Az edények elhelyezkedése: a cukros víz mindig a középső négy edényben volt, de az elrendezést 10-40 percenként megcserélték, így a méhek mindig új mintázatokkal találkoztak

A kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy a méhek csak a színeket vagy a színes körök egymáshoz viszonyított helyzetét, vagyis a mintázatokat is megjegyzik-e a táplálékkeresés során. Mivel "nektár" csak a belső edényekben volt, a méheknek nem nyújtott elegendő információt, ha a táplálékot csak a színhez rendelték, meg kellett jegyezniük a térbeli elhelyezkedést is. Kiderült, hogy ez így is történik, hiszen amikor mindenhova sima vizet töltöttek, a méhek 90,6%-a akkor is a középső körökhöz repült először - írja a Wired beszámolója.

A vizsgálatot úgy is megismételték, hogy a középső, cukros vizet tartalmazó edényeket sárga és kék helyett zöld színűekre cserélték. A méhek többsége ettől megzavarodott, és véletlenszerűen kezdett el próbálkozni, két rovar kivételével. Mindez igazolta, hogy az állatok nemcsak a mintázatot, hanem a színeket is megjegyzik. Bár a gyerekek nem csatoltak irodalomjegyzéket és statisztikai analízist sem végeztek, Lotto szerint mégis képesek voltak arra, hogy felfedezzenek valami eredetit. Korábban ugyanis nem igazolták egyértelműen, hogy a méhek együtt kezelik a színeket és a színek mintázatait.

"Gondoltuk, hogy a gyerekek élvezni fogják a feladatot, de én magam nem hittem, hogy valóban képesek eljutni a publikációig" - mondta Laurence T. Maloney, a New York Egyetem pszichológusa, aki szakmai kommentárral egészítette ki a Biology Lettersben megjelent cikket. A teljes terjedelmében is elérhető publikáció egyébként a gyerekek szubjektív beszámolója alapján írodott, a saját nyelvezetükben. A bevezetés például úgy kezdődik, hogy "egyszer volt, hol nem volt...", míg a módszertan leírásánál ez olvasható: "a feladvány - duh duh duuuuhhh".