Válogathat a spermák között a női test

Ausztrál kutatók új eredményei szerint a nők szervezete válogathat a méhnyakba és a méhbe bejutó spermák között, így egyes esetekben előfordulhat, hogy még a különben egészséges hímivarsejtek sem lesznek képesek a petesejt megtermékenyítésére.

Sarah Robertson, az Adelaide-i Egyetem professzora szerint az ondófolyadék feltételezhetően olyan jelzőmolekulákat tartalmaz, melyek úgy befolyásolják az immunválaszt a női testben, hogy az végül elfogadja a hímivarsejteket - írja az egyetem sajtóközleménye. Néha azonban megesik, hogy az egyébként teljesen egészséges ondó mégsem váltja ki ezt a változást, így a nő teste elutasítja a spermiumokat. Ez a folyamat a méhnyakban és a méhben megy végbe.

Robertson szerint a női szervezet így ellenőrzi a hímivarsejteket, hogy meggyőződjön a biológiai kompatibilitásról, mielőtt engedélyezné a megtermékenyülést. A kutató úgy véli, ez lehet a magyarázat arra, hogy néha a látszólag teljesen egészséges pároknál sem sikerül a fogantatás. Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres szexuális élet mellett egy év elteltével sem sikerült teherbe esnie a nőnek.

A kutatás során az is kiderült, hogy a sperma kudarcának nagyobb volt a valószínűsége akkor, ha a megelőző három hónapban a nő teste nem találkozott az adott férfi ondójával.

Kiegészítés az MTI híréhez: emberek esetében még nem igazolt az elmélet

A kutatás részleteivel kapcsolatban egyedül a News-Medical.Net oldala közölt bővebb információkat. Az itt olvasható beszámoló szerint Robertson és munkatársai egereken és disznókon végzett eddigi kísérleteikre alapozzák a fent említett feltevéseiket, emberekben azonban még korántsem sikerült igazolniuk a folyamat valódi létét. A kutatók ugyan már emberi sejtekkel is végeztek kísérleteket, de ezek az élő szervezeten kívül zajlottak.

Az emberi sejtekkel folytatott laborkísérletekből a következők derültek ki. Ha ondófolyadékot tettek a laborban előzőleg kitenyésztett, méhből és méhnyakból származó sejtekre, akkor hasonló változásokat tapasztaltak, mint ami az egereknél és a disznóknál is megfigyelhető volt: az ondófolyadék jelzőmolekulái génexpressziós változásokat indítottak el a női szövet sejtjeiben, és ez vezetett végül az immunrendszerben megfigyelt változásokhoz (a génexpresszió a gének kifejeződése, ami többek között azt határozza meg, hogy milyen fehérjék és milyen mennyiségben fognak termelődni a génműködés hatására).

Ez az immunrendszeri változás lehet előnyös is, ugyanis növelheti a teherbeesés valószínűségét. A kutatók embereken egyelőre nem igazolt elmélete szerint viszont egyes esetekben ez lehet a felelős azért is, ha a teherbeesés sikertelen marad. "Az ondóban található jelzőmolekulák génekre gyakorolt hatását még jóval részletesebben meg kell majd vizsgálnunk, mielőtt bármi biztosat mondhatnánk. Olyan vizsgálatra lesz szükség, amelyben a való életnek megfelelő körülmények között lehet tanulmányozni, hogy milyen folyamatok zajlanak egy nőben az aktust követően - olvasható a News-Medical.Net oldalán.

Robertson és munkatársai jelenleg éppen résztvevőket keresnek ehhez a vizsgálatukhoz - olyan nők jelentkezését várják, akik 18 és 40 év közöttiek, szexuálisan aktívak és stabil párkapcsolatban élnek, korábban viszont a petevezeték elkötésén estek át. A kutatók remélik, hogy munkájuk eredményesebb termékenységi kezelések kidolgozásához vezet majd a jövőben.

Az eredeti tanulmány a Journal of Reproductive Immunology című folyóirat legújabb számában olvasható.