Élőlények saját lámpással - videó

Az élővilág legkülönösebb képviselői közé tartoznak a fényt kibocsátó élőlények. Többségük tengeri, de léteznek szárazföldi fajok is, például a mindenki által ismert szentjánosbogarak. Egyesek azért bocsátanak ki fényt, hogy ezzel csalják magukhoz az áldozatokat, mások pont ellenkezőleg, a hirtelen felvillanó fénnyel ijesztik el a potenciális ragadozókat. Sok élőlénynél a fénykibocsátás célja a fajon belüli kommunikáció, például így találnak párt maguknak.

Az élő szervezeteken belüli fénysugárzással járó kémiai reakciók esetében biolumineszcenciáról beszélünk. A fénykibocsátás két alapvető kémiai komponensen alapul. Az egyik a kémiai reakció nyomán fényt kibocsátó festékmolekula, a luciferin. A másik a reakciót segítő, katalizáló fehérje, a luciferáz. A fényt kibocsátó lépésben ezeken túl még energiahordozó ATP-molekulákra is szükség van. A reakció során elhasználódik a luciferin és az ATP, a vegyület ugyanis oxidálódik és fényt bocsát ki. Ez a világítás az izzólámpákkal ellentétben hideg fényt ad, ezért hatásfoka nagyon magas. Tudni kell, hogy a természetben többféle luciferin és luciferáz létezik, és a luciferin kémiai összetételétől függ a kisugárzott fény színe.

A legtöbb világító állat zöldessárga vagy kékeszöld színt bocsát ki. A ritkábban megfigyelhető narancssárga, lilásvörös vagy piros fénykibocsátáshoz általában kiegészítő vegyületek vagy különféle színszűrők is kellenek. A fénykibocsátás a legtöbb élőlény esetében jól körülhatárolt szervekben, úgynevezett fotoforokban történik, de például egyes egysejtűek mechanikai ingerre teljes terjedelemben "felizzanak".

Ismerünk biolumineszkáló baktériumokat és más egysejtűeket, gombákat, szivacsokat, hidrákat, korallokat, medúzákat, férgeket, rákokat, soklábúakat és rovarokat, kagylókat, csigákat és tintahalakat. A gerincesek közül a mélytengeri halakról ismert, hogy képesek fénykibocsátásra. A víz lumineszkáló élőlényei kivétel nélkül tengerlakók, édesvízben egyetlen egy sem fordul elő. A mély tenger élőlényei általában kékes-kékeszöld színű fényt bocsátanak ki, ennek az a magyarázata, hogy a vízben a kék színű fénysugár terjed a legmesszebbre (a piros pedig a legkisebb távolságra).

A világító tenger. A tengerben élő egysejtű planktonszervezetek, az úgynevezett páncélos ostorosok (Dinoflagellata) mechanikai hatásra (a hullámok, hajók vagy akár úszó emberek mozgásától) fantasztikus kékes vízi "tűzijátékot" produkálnak. Egyes helyeken (például a Puerto-Rico-i Bioluminescent Bayben) igazi turistacsalogatókként szerepelnek

Különféle világító állatok. Tomopteris féreg (balra fent), majd az óramutató járásának megfelelően Abralia veranyi kalmár, Meganyctiphanes norvegica északi krill, Melanstomias bartonbeani fekete sárkányhal és Atolla wyvillei medúza

* * *

Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk