Kéthetente a levelekre permetezve a tejes víz hatásos ellenszere lehet a gazdák munkáját igencsak megnehezítő gombának. A tej éppoly hatékony megoldásnak tűnik, mint a hagyományos kén- és réztartalmú növényvédő szerek, viszont nem rontja a gyümölcs zamatát.
A felfedezést egy a hagyományos növényvédő megoldásokról szóló tanulmány nyomán született. Peter Crisp (University of Adelaide, Ausztália) arra kereste a választ, hogyan lehetne csökkenteni az ausztrál borászatot sújtó évi 30 millió ausztrál dolláros veszteségeket, amit a gombás megbetegedés okoz.
A tradicionális módszerek többsége nem bizonyult hatékonynak, nem úgy a tej vagy a savó.
A gombásodás beboríthatja az egész növényt, s emiatt a gyümölcs fogyasztásra alkalmatlanná válik. A kénpermet a lisztharmat enzimjeivel érintkezve meggátolja annak fejlődését. Még kérdés, a tej hogyan fejti ki hatását, mindenesetre a teljes zsírtartalmú változat alkalmazása tűnik a legeredményesebbnek.
Elképzelésünk szerint a tejzsír és a savó fehérjéi valószínűleg olyan mikroorganizmusokat táplálnak, amelyek a tőkén elfoglalják a lisztharmat élőhelyét, akár fel is falják annak spóráit, magyarázza Wayne Wilcox, a New York-i Cornell Egyetem növénypatológus. "Nyilvánvalóan van alapja a megfigyeléseknek, de még több bizonyítékra van szükségünk."
A kénes kezelés visszaszorítása fokozottan fontos a biogazdálkodók számára, hiszen biogazdaságban kénnel permetezni kissé abszurdnak tűnik. A jelenleg használatos gombaölő szerek ráadásul kárt tesznek azokban a rovarokban és a talajban élő baktériumokban, amelyek távol tartják az egyéb kártevőket.
Az új módszer egyedül azokon a vegetáriánusokon nem segít, akik még tejtermékkel kezelt élelmiszert sem fogyasztanak. Számukra kínál megoldást az a komposztlé, amely talaj baktériumokat igen, ám a gomba spórákat nem tartalmaz. A szőlőre kerülve a készítményben lévő baktériumok elpusztítják a lisztharmat spóráit.