Szuperszonikus sebesség a víz alatt<BR/>

A víz alatt mozgó testnek nagy ellenállást kell leküzdenie, mert a víz sűrűsége sokszorosan nagyobb a levegőénél. Igen nagy sebességnél azonban ún. kavitáció lép fel a test mögött: a nyomás itt olyan kicsi, hogy a környező víz gőzzé válik és kis buborékok keletkeznek.

Ezeknek a kavitációs buborékoknak az összeomlása (implóziója) erősen károsítja a hajócsavart és a hordfelületeket.

Ha sikerül a víz alatt haladó testet egyetlen hatalmas és stabil buborékba "becsomagolni", hihetetlen jelenség következik be: csaknem teljesen megszűnik az áramlási ellenállás és lehetségessé válik a test roppant sebességre való felgyorsítása. A jelenség neve szuperkavitáció.

Az amerikai haditengerészetnek ilyen szuperkavitációs lövedékkel sikerült túlszárnyalnia a hang vízben való 5570 km/óra terjedési sebességét. Néhány éve már az oroszoknak is van ilyen elven működő torpedójuk.

A torpedó lelapított, éllel ellátott orra mögött keletkezik a szuperkavitációs buborék. E torpedó gyakorlati alkalmazását megnehezíti, hogy nem kormányozható, tehát csak nyílegyenesen tud haladni.

Az orosz torpedót rakétahajtómű gyorsítja, mert a szuperkavitáció fellépéséhez minél hamarabb el kell érnie a 180 km/óra sebességet. A rendkívül robbanékony folyékony hajtóanyagú rakéta alternatívája lehet az alumíniumot elégető szilárd hajtóanyagú rakéta, mely a szükséges oxigént a vízből nyeri.