Civilizált ősemberek

Az embert nem csak a gondoskodás képessége különíti el a Föld többi állatától: egy Franciaországban nemrég feltárt lelet arra utal, hogy a Homo caritans megjelenése jóval megelőzte a Homo sapiens kifejlődését.

Egy dél-franciaországi állkapocscsont-kövület alapján arra következtethetünk, hogy az őskori ember jóval korábban kezdte ápolni rászoruló társait, mint ahogy azt eddig feltételeztük. Az állkapocs egykori gazdája azután is sokáig életben maradt, hogy már nem volt képes megrágni az ételt.

A kövületet mintegy 170 000 éves üledékrétegben találták meg a Mnieux mellett fekvő Bau de L'Aubesier-ben. Az állkapocsról az összes fog kihullott; a felületén található kopásnyomok arra utalnak, hogy az ősember, akinek nemét nem ismerjük, jóval túlélte fogai elvesztését, amit a kutatók szerint periodontális (fog körüli) gyulladás okozott. "Ha ma egy fogorvos ilyesmit látna, biztosan elájulna" - fogalmazott Erik Trinkaus, a Washington University anropológiaprofesszora, a kutatás egyik vezetője.

Mivel sem a húst, sem a növényi táplálékot nem tudta megrágni, a régészek azt feltételezik, hogy ételeit felaprították, megőrölték vagy megfőzték, esetleg e műveletek valamilyen kombinációját alkalmazták.

"Ezek a populációk elég magas szociokulturális szintet értek el ahhoz, hogy ápolják csökkent képességű társaikat, illetve kellően motiválják tagjaikat ehhez" - mondta Trinkaus. "A kölykök nevelésén kívül ritkán fordul ilyesmi elő. Még az emberszabású majmok közt is meghalnak azok, akik elvesztik fogazatukat. Egyszerűen képtelenek egyedül táplálékot venni magukhoz, és éhen halnak."

Fogatlan nyugdíjas

Az állkapocs gazdája negyven-ötven éves kort élhetett meg, ami akkoriban igazán szép kornak számított.

A nemzetközi kutatócsoport a feltárt lelet alapján arra következtet, hogy az ősembercsoport többi tagja gondoskodott a túlélésre egyedül képtelen társukról. Hasonló viselkedésre utaló jeleket eddig csak sokkal későbbi, 50 000 évvel ezelőtt élt embereknél találtak.

Azok, akik a l'aubesier-i sziklatelepnél éltek, nem a mai ember, hanem valószínűleg a neandervölgyiek ősei lehettek. Maradványaik azt mutatják, hogy alkalmazkodtak a jégkorszak szélsőséges körülményeihez. "Jól megtermettek, erősek, nagy súlyúak, erőteljes testalkatúak volt, a ma megszokottnál jóval nagyobb arccal. Ha ma látnánk egyiküket szépen felöltözve az utcán, minden bizonnyal különösnek találnánk, de alapvetően emberi külleme lenne" - mondta Trinkaus professzor.

Az ásatás helyszínén talált fogak kopási mintázata elárulja, a fogakat szerszámok alapanyagaként is felhasználták.

Más maradványokból megtudhatjuk, ismerték a tüzet, de semmi jele nem maradt esetleges művészi tevékenységüknek. Nem tudjuk, mennyire közelítették meg a mai ember viselkedését, például használtak-e valamilyen kezdetleges nyelvet.

[origo]