Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Emberi bélrendszeri betegségek gyógyítási lehetősége tehéntejjel

Vágólapra másolva!
A konferencián előadást tartott dr. Kacskovics Imre, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának tudományos főmunkatársa, aki az Élettani és Biokémiai Tanszéken végzi kutatásait. Az [origo]-nak adott interjúban a klónozással létrehozott, genetikailag módosított állatok egyik ígéretes felhasználási lehetőségét mutatta be.
Vágólapra másolva!

Az újszülött állatok - és az ember is - életbe vágó fontosságú ellenanyagokat (antitesteket) kapnak az anyaállattól. Enélkül a fejletlen immunrendszerű újszülöttek nagyon hamar elpusztulnának. Az emlősök esetében az anyai ellenanyagok többféle módon juthatnak át az utódba. E tekintetben fontos különbség van például az ember és a szarvasmarha között. Az ember esetében a legfontosabb antitestek - az ún. immunglobulin-G (IgG) molekulák a méhlepényen keresztül kerülnek át a magzatba, tehát a csecsemők e szempontból már védettek. A tehenek esetében viszont az IgG-molekulák kizárólag az anyaállat által az első 2-3 napban termelt ún. kolosztrummal kerülnek a borjakba (ember esetében ez felel meg az előtejnek), nagy koncentrációban, ahol aztán a bélrendszerből felszívódnak a vérkeringésbe. (Az emberek esetében is védő hatású az előtej, de abban elsősorban IgA-molekulák vannak, amelyek nem kerülnek a vérbe, hanem a bélrendszert védik az esetleges fertőzésektől.) Pár nap után azonban a tehenek beszüntetik az értékes kolosztrum termelését.

Kacskovics Imre és kutatócsoportja azoknak a molekuláris mechanizmusoknak a felderítésén dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy a tehenek vérében lévő IgG-molekulák bekerülhessenek - a tőgy tejtermelő sejtjein keresztül - a kolosztrumba, illetve azokat a folyamatokat elemzik, amelyek az újszülött állatok bélrendszerének IgG-alapú védettségét biztosítják. A problémát tulajdonképpen az jelenti, hogy a tőgy sejtjei elválasztják a vért a tejtől, s ezen a gáton csak bizonyos molekulákat engednek át. E transzportmechanizmusok tisztázásával és mesterséges módosításával lehetővé válna olyan állatok előállítása, amelyek nem csupán a kolosztrummal, hanem folyamatosan, a normális tejben is termelnék az értékes ellenanyag-molekulákat. Egy ilyen állatot az adott sejt genetikai módosítása után klónozással lehetne létrehozni. Ezt követően a szokásos immunizálási eljárást hajtanák végre rajta, vagyis azt a kórokozót - vagy annak egy részletét - adnák az állatnak, amely ellen IgG-molekulákat szeretnénk termeltetni.

A kombinált eljárás eredményeképpen nagy mennyiségben és az egész tejelési időszak alatt lehetne termeltetni konkrét emberi bélrendszeri betegségek kiegészítő kezelésére alkalmas tejet (például olyan változatot, amely a kolerát előidéző méreganyag semlegesítését biztosító ellenanyagot tartalmaz). Számos betegséget lehet ugyanis gyógyítani háziállatok, például szarvasmarhák ellenanyagaival - az emberi bélrendszerben. Fontos, hogy a tejben lévő IgG-molekulák kizárólag az emberi bélrendszerben fejtenék ki hatásukat, a vérbe nem szívódnának fel, így nem kívánatos immunreakciót sem okoznának. Erre bizonyíték, hogy a jelenleg fogyasztott tehéntejben is vannak IgG-molekulák, csak igen kis koncentrációban (a kolosztrumban mintegy 50-szer több van belőlük).

Kacskovics Imre hangsúlyozta: kutatásaik példaként szolgálnak arra, hogy milyen konkrét, az emberi gyógyászatban fontos felhasználási esetei, céljai lehetnek a klónozási eljárásoknak. Érdekes adalék, hogy ezeket a kutatásokat még 1995-ben kezdték meg, amikor még csak reménykedni lehetett abban, hogy teheneket - vagy akár birkákat - létre lehet hozni klónozással.

Kacskovics Imre és kutatócsoportja a svéd Karolinska Intézettel dolgozik együtt. Mint a kutató elmondta, a munka zöme jelenleg Magyarországon folyik, jelentős alapkutatási forrásokkal, illetve a Széchenyi-terv keretében frissen elnyert pályázati támogatással. Továbblépést jelent a Bősze Zsuzsanna munkacsoportjával (Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ) közösen tervezett kutatássorozat, amelynek során a molekuláris mechanizmusok további szabályozását vizsgálják. A végleges megvalósításhoz azonban feltehetően nemzetközi együttműködés is szükségessé válik.

Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Élettani és Biokémiai Tanszék
http://www.univet.hu/units/Elettan/

Karolinska Intézet (Svédország)
http://www.ki.se/

Vissza az összeállítás nyitó oldalára

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről