Óriási pusztítást végezhet a hullám

Egy esetleges vulkánkitörés olyan katasztrofális folyamatokat indíthat el, mely akár az Egyesült Államok, Latin-Amerika és Európa partvidékének teljes pusztulásához vezethet.

A nyugat-afrikai partok közelében fekvő Kanári-szigetcsoporthoz tartozik a La Palma sziget is. A sziget vulkánja, a Cumbre Vieja ma is aktív. Egy esetleges vulkánkitörés olyan katasztrofális folyamatokat indíthat el, mely akár több ezer kilométerrel távolabbi régiók pusztulásáshoz vezethet. Mindazonáltal kicsi annak a valószínűsége, hogy a katasztrófa ebben a században bekövetkezik.

A figyelmeztetés dr. Steven Wardtól, a University of California kutatójától, és dr. Simon Daytől, a University College London katasztrófakutató központjának munkatársától származik. A Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent cikkükben a Cumbre Vieja kitöréseinek hatását vizsgáló korábbi tanulmányokat finomították tovább. A vulkáni tevékenység a jövőben a vulkán teljes nyugati oldalának beomlásához vezethet. Az óceánba csúszó hegytömeg pedig minden eddiginél pusztítóbb erejű árhullámot indíthat útjára, mely négy kontinens part menti településeire zúdulva felbecsülhetetlen nagyságrendű károkat okozhat.

Csúcsmagasság

Úgy vélik, a talajvíz felgyülemlése alááshatja a vulkán nyugati oldalát megkoronázó óriási, 500 köbkilométer méretű sziklatömeget. Egy esetleges jövőbeni vulkánkitörés alkalmával a tekintélyes sziklatömeg leválhat talapzatától; ez esetben óránként 350 kilométeres sebességgel fog a tengerbe zuhanni.

A csobbanás energiája a becslések szerint az Egyesült Államok féléves energiafogyasztásával lehet egyenértékű. Ekkor indulna útjára a 900 méter magas vízoszlop, amelyik nagyobb bármely, a történelem során rögzített hullámnál. A cunami – a japán nyelv így nevezi a pusztító árhullámot - óránként 800 kilométeres sebességgel távolodna középpontjától.

100 méter magas hullámok zúdulnának az afrikai partvonalra, míg északkeleti irányba Spanyolország, Portugália, Franciaország és Nagy-Britannia számíthatna komoly hullámverésre. Az Angliát elérő árhullám magassága még mindig 12 méter lenne, ami háromszor tesz túl az 1755-ös lisszaboni földrengés után mért hullámon.

Dr. Day szerint az angol partokat elérő ár "csupán" két-három kilométer mélyen hatolna be a szárazföld belsejébe. Mindazonáltal a BBC-nek elmondta: "Különös dolgok történhetnek, amikor egy cunami kikötőbe vagy egy folyótorkolatba csap be. A hullámok összjátéka egyes frekvenciákon még sokkal pusztítóbbá válhat."

Sok évszázad

Az Atlanti-óceán túloldalán a kár azonban még sokkal nagyobb lenne. Brazília északi részén a hullámok magassága a 40 métert is meghaladhatná.

Dr. Day elmondta: "Lehetséges, hogy a floridai partokon New York, Boston magasságában, sőt akár egészen Grönlandig 50 méteres hullámok zúdulnának a part menti városokra; s az ár a szárazföldön 10 kilométert is utazhatna - kilenc órával azután, hogy a sziklatömb a vízbe zuhant."

Csak találgatni lehet, mekkora károkat okozhatna egy ilyen nagyságrendű katasztrófa. Ha a part menti lakosságot sikerülne is evakuálni, a gazdasági károk több ezermilliárd dollárra rúgnának.

A szakértők szerint a vázolt adatok még nem a legrosszabb forgatókönyv elemei: amennyiben a víz alatti földcsuszamlás sebessége másodpercenként a feltételezett 100 helyett 150 méter lenne, az megkettőzné az Amerikát elérő hullámok magasságát.

Megnyugtatásképp dr. Day közölte, hogy nem kell a katasztrófa közeli bekövetkeztétől tartanunk. Valószínűleg ebben a században nem kerül rá sor, és talán a jövendő századokban sem.

Több kitörésre van ugyanis ahhoz szükség, hogy a vulkán nyugati oldala túlzottan instabillá váljék. Az omlásra pedig csupán többnapos, esetleg többhetes szeizmikus tevékenység után kerülhetne sor. A Cumbre Vieja ugyanakkor nem volt teljesen nyugodt a közelmúltban; két kisebb kitörést is produkált. Nem kizárt, hogy a vulkáni tevékenység a jövőben komolyabbra fordul, ha így történik, akkor a pesszimista forgatókönyv ijesztően valószerűvé válhat.

BK.