Megemlegették a magyar pálinkát a Mars főhősei

2018.11.17. 18:11

Mi lesz, ha az ember végre eljut a Marsra? Elköveti-e ott is ugyanazokat a hibákat, mint itt, a Földön? Tudnak-e majd egymás mellett működni a különböző érdekeket képviselő kolóniák? És vajon lesz-e ott pálinka? November 18-án indul a National Geographicon a Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadja, a két főszereplő, Jihae és Jeff Hephner Londonban, egy nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen nyilatkozott.

A dél-koreai születésű Jihae eredetileg zenész, a 2B című filmben is énekest alakított, mondhatjuk, hogy a Mars-ban kapta első színészi munkáját – és rögtön két szerepet kellett eljátszania, Hana, a marsi kolónia parancsnoka mellett ikertestvérét, Joont, a földi irányítót is.

JihaeForrás: National Geographic
Jeff HephnerForrás: National Geographic

Jeff Hephner jóval gyakorlottabb színész, 2000 óta 43 filmben és sorozatban láthattuk, utóbbiak közül olyanokban szerepelt hosszabban, mint A narancsvidék, a Vadmacskák, a Vészhelyzet: Los Angeles vagy a Lángoló Chicago. A Mars-ban Kurt Hurrelle-t játssza, a vörös bolygóra másodikként érkezett kolónia, a Lukrum nevű gazdasági vállalkozás vezetőjét, akinek Hanával nem indul a legjobban a kapcsolata.

Jeff, hogy került be a második évadba?

Jeff Hephner: Hat-hét éve dolgoztunk együtt Dee Johnsonnal (a Mars új showrunnerjével – a szerk.) a Boss című sorozaton, és amikor olvastam, hogy megkapta a Mars második szezonját, gratuláltam neki, mert az első évadot nagyon bírtam. Pár nap múlva rám csörgött, hogy épp min dolgozom, aztán egy hónap múlva már azzal hívott, hogy enyém a meló.

Együtt a két parancsnokForrás: National Geographic

Mi a legfőbb különbség az első és a második szezon között?

Jihae: Az első évad leginkább arról szólt, hogy bemutassuk, hogyan lehet eljutni a Marsra, illetve, hogy miként lehet ott életben maradni. Azóta több év eltelt a történet szerint, a kolónia kifejlődött, mostanra az emberi drámák kerültek a fókuszba – nemcsak Olympus Townban, de a Marsra újonnan érkezett vállalkozásnál, a Lukrumnál is. Most a legfontosabb kérdés nem a túlélés, hanem az együttélés.

Inkább az érzelmekről lesz itt szó, mint a tudományos háttérről?

J.: Az előző évadhoz képest több emberi dráma került bele, annyi biztos, és most itt nem csak arra gondolok, hogy kevesebb lett a dokumentumbetét. Minden karaktert jobban megismerhetünk, az ő személyes utazásukról is megtudhatunk egyet s mást.

J. H.: Én is azt látom, hogy volt egy természetes fejlődésvonala a történetnek, most már szerintem azokat is beránthatja, akiket a tudományos háttér nem annyira érdekel. Eddig a misszió volt előtérben, most pedig az egyéni sorsok és életek – legénységből emberekké váltak a szereplők.

JihaeForrás: National Geographic/Dusan Martincek/National Geographic/Dusan Martincek
Jeff HephnerForrás: National Geographic

Hana mennyit változott?

J.: Az első évadban át kellett vennie a parancsnokságot, de azóta eltelt több év, érthető módon biztosabbá vált a pozíciója, ő is magabiztosabbá vált – mindent kézben tart, amíg meg nem jelennek ezek a srácok (Hephnerre mutat).

Milyenné válik a két parancsnok kapcsolata?

J. H.: Elég ellenségesen indul, hisz teljesen máshonnan érkeztek, nehéz áthidalniuk azt a szakadékot, ami az érdekeik között tátong. Mások az elképzeléseik, a céljaik, így a kapcsolatuk sem mentes a súrlódásoktól. Kurtöt például egyáltalán nem érdekli, hogy van-e élet a Marson, az ő célja az emberi élet megőrzése a marsi nyersanyagok által.

És a személyes kapcsolatuk milyen a forgatáson?

J. H.: Én igazi seggfej vagyok, székkel dobálózok, fojtogatom a rendezőt, remélem, senki nem teszi fel a YouTube-ra. Persze csak viccelek, de tény, hogy elég indulatos tudok lenni, ha nem az én elképzeléseim szerint mennek a dolgok.

Lesz köztük konfliktusForrás: National Geographic

Felismerik önöket az utcán?

J.: Érdekes módon inkább Európában, az Egyesült Államokban nem jellemző.

Önök szerint jó ötlet egyébként embert küldeni a Marsra?

J.: Nem vagyok ellene a felfedezésnek, érdekes lenne látni, ahogy kiépül egy kolónia a Marson, de lehet, hogy inkább itt kéne megpróbálni helyrehozni a dolgokat, mint meghódítani egy új bolygót.

J. H.: Tipikusan emberi dolog, hogy azt mondjuk, oké, menjünk, ott majd jobban csináljuk – ahelyett, hogy helyrehoznánk, amit elrontottunk. A mindennapi életükben is sokan ezt csinálják, nem vágnak bele egy házfelújításba, inkább elköltöznek; nem békülnek ki a barátaikkal, inkább keresnek újakat. Persze a Holdra is le kellett szállnunk, meg kellett mutatnunk, hogy képesek vagyunk rá, és meg fogunk telepedni a Marson is, de valószínűleg ott is ugyanúgy fogjuk végezni a dolgunkat, mint itt.

Vállalnának önök is egy ilyen küldetést, ha meglenne rá a lehetőségük?

J. H.: A Marsra utazni egy nagyon veszélyes küldetés, én személy szerint nem vállalnám be. Már csak az is elképzelhetetlen számomra, hogy valaki kimegy az űrbe, és egy űrállomáson tölti a napjait. Valószínűleg az átlagemberek így vannak vele: más problémáik vannak, egy fárasztó munkanap végén nem jut eszükbe, hogy milyen jó lenne elmenni a Marsra. Persze a milliárdosok tényleg elábrándozhatnak rajta, hogy a SpaceX-nél vesznek egy jegyet.

Kaptak valamilyen speciális kiképzést, hogy űrhajósként hitelesebbnek tűnjenek?

J.: A súlytalanságot szimulálták nekünk: felaggattak különféle huzalokkal, ami érdekes volt. Mintha testetlenné váltunk volna, tényleg úgy éreztem, mintha lebegnék. De ez még az első évad idején volt, akkor volt egy szakértő is a stábban – a második szezonban erre már nem nagyon volt szükség, hisz jórészt a kolóniákon, beltérben játszódik.

J. H.: Igen, nekünk a legtöbb jelenetben simán csak emberien kellett viselkednünk, olyan környezetben, ami itt, a Földön is elképzelhető. Még egy bárunk is volt, aminél emberibbet el sem tudok képzelni. Mit csinál az ember, amikor végre felkerül a Marsra? Piát állít elő. Elképesztő egyébként, hogy gyakorlatilag mindenből lehet piát csinálni – de ön persze, magyarként, ezt jobban tudhatja.

Kóstoltak jó házi pálinkát a magyarországi forgatás során?

J. H.: Hú, az nem embernek való cucc. A forgatás ideje alatt pont egy bár fölött laktam, ami nagyjából reggel tízkor zárt, egyszer munkába menet hívott be a tulaj, hogy kóstoljam meg a házi pálinkáját. Szilvából készült a családi gazdaságban, huhogtam utána rendesen.

A Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadjáról itt írtunk bővebben, az első része november 18-án 22 órától látható a National Geographicon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK