A Szulejmán után is van szufla a török sorozatokban

Szulejmán
Vágólapra másolva!
Nemcsak itthon óriási a Szulejmán rajongótábora, több balkáni országban is megőrülnek érte, miközben a törökök egy ideje már az arab világba és Latin-Amerikába is szép számmal szállítják a sorozatokat, szappanoperákat. Túlzás nélkül állítható, a tévés produkciók Törökország egyik legfőbb gazdasági és kulturális exportcikkévé váltak az elmúlt években, és a folyamat még mindig tart.
Vágólapra másolva!

A világ egyik legnagyobb televíziós vásárán, az áprilisban megrendezett MIPTV-n is lehetett szép számmal török produkciókkal találkozni, a Gyökerek újragondolt verziója után a második napon épp egy török drámasorozat, a Kirgin Çiçekler (Orphan Flowers) volt a kiemelt produkció, amelyet egy nagy vetítőteremben is bemutattak az érdeklődők előtt. Ebben egy nevelőapja által molesztált lányt küld árvaházba az anyja, miután tudomást szerez a bántalmazásról, de korántsem ez az egyetlen török történet, amelyre rákattantak a világ tévéi.

A Kirgin Çiçekler csapata Forrás: ATV

A folyamat évek óta tart, a balkáni államok és az arab országok mellett például Oroszország és Közép-Ázsia is a felvevőpiac része, miközben a telenovelláiról híres Latin-Amerikába is vesznek már át török produkciókat. 2012–2013-ban például – a török turisztikai és kulturális minisztérium közlése szerint – több mint 15 ezer órányi televíziós programot adtak el 75 országban, ami közel 200 millió dolláros bevételt jelentett.

Hogy a török sorozatok jelenleg is milyen erővel nyomulnak a világban, azt mi sem mutatja jobban, mint a bevételek folyamatos növekedése: amíg 2007-ben éves szinten még csak 1 millió dollár folyt be a terjesztésből, addig 2023-ra már 1 milliárdra számítanak.

Ennek megfelelően a török produkciók igen ismertek is a piacon, egy török gazdasági és társadalomtudományi alapítvány, a TESEV 2012-ben készített egy kutatást, amelynek eredménye szerint a 16 közel-keleti ország megkérdezett lakói közül

négyből három látott már török sorozatot.

Valószínűleg itthon is hasonló lenne az eredmény, ha arról kérdeznék a járókelőket, hogy ismerik-e a Szulejmán-t – hiszen még az is valószínűleg hallott róla, aki soha nem látott egy epizódot sem. A sorozat rajongótábora igen nagy és erős, itthon nemigen támadt még akkora népharag amiatt, hogy egy szériát egy időre levettek a képernyőről, mint amikor a Szulejmán tűnt el hetekre.

Máshol is népszerű

A széria többek között Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is a legnépszerűbb török műsor, ott azonban az ország más sorozatait is szívesen nézik, míg nálunk ez az egyetlen egyértelmű sikersztori. Egy origós kolléga szerint a volt jugoszláv tagállamokban roppant sikeresek a török színészek, látta, amint tömött sorok állnak egy-egy autogramért, közös fotóért.

Ratko Božović szerb szociológus szerint ennek az oka, hogy a balkáni országok és Törökország között sok a nyelvi és kulturális hasonlóság, a török sorozatok pedig jobbára azt a tradicionális, patriarchális értékrendet mutatják, amit a szerbek jó része is képvisel – a modern Szerbiában viszont már kevéssé talál meg.

Nem csak nálunk népszerű Forrás: RTL Klub

Szerettünk volna megkérdezni egy magyar szociológust is arról, hogy itthon mi a titka a Szulejmán sikerének, de az általunk megkeresett öt szakértő közül mindegyik azt mondta, hogy még egy részt sem látott a sorozatból.

Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese és programigazgatója elmondta a véleményét az Origónak:

de ettől függetlenül általában azért inkább az a jellemző, hogy a török sorozatok nem nagyon találkoznak a magyar közönség ízlésével, legalábbis nem olyan mértékben, mint mondjuk Horvátországban vagy Bulgáriában” – mondta.

„Jelenleg nincs tervben nálunk új török sorozat vetítése, de ha olyan produkció készül, amiről azt gondoljuk, hogy érdekes, biztos gondolkodunk majd rajta. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a latin-amerikai telenovellák sokkal olcsóbbak, mint a törökök” – tette hozzá.

A TV2 is figyeli a török piacot

Utóbbi mondatot Fischer Gábor, a TV2 csoport kábelcsatorna programigazgatója is megerősítette: „A török sorozatok jóval többe kerülnek, mivel a kivitelezésre is sokkal többet fordítanak a készítők, több a külső helyszín, és lassabban is forgatják azokat. Eközben a latin sorozatok szinte tömegtermelésben készülnek épített stúdiókban, és egy nap akár egy egész 45 perces részt is leforgatnak” – mondta a megkeresésünkre.

Szerinte a magyarok ezzel együtt közelebb érzik magukhoz a latin-amerikai telenovellák világát:

amivel a magyar nézők könnyen tudnak azonosulni. Szeretünk mások boldogságának drukkolni, és alig várjuk, hogy a rosszakat végül megbüntessék.”

Promókép a Kösemről Forrás: Tims Producions

A Szulejmán hazai sikerét ő is elismerte, azt ígérte viszont, hogy a TV2-től is jön nemsokára egy nagy dobás, ami szintén a törököktől származik: „A Szulejmán népszerűsége nagyban köthető a történelmi gyökerekhez, elég csak az Egri csillagok könyv és film még most is nagy sikereire gondolni. Ezért döntöttünk úgy tavaly, hogy megpróbáljuk megszerezni a Szulejmán sorozat készítőinek legújabb alkotását, A Szultána című történelmi sorozatot, amely Kösemről, az Oszmán Birodalom első női kormányzójának életéről szól, és körülbelül 80 évvel Hürrem szultána halála után játszódik.

A TV2 egyébként elégedett a jelenleg is sugárzott török sorozat, a Megtört szívek nézettségével, hiszen az idősávját általában nyeri, délután öt körül jobban nézik, mint az egyéb csatornákon futó, magasabb költségvetésű, saját gyártású műsorokat. „Ez az eredmény is jól mutatja, hogy meg kell találni az adott idősáv nyerő tartalmát” – vélte Fischer.

A csatorna nálunk a nappali sávban adta Seherezádé címmel a Binbir Gece (tulajdonképpen Az Ezeregyéjszaka meséi) sorozatot is, ez viszont Boszniában, Montenegróban, Macedóniában, Romániában, Albániában és Görögországban főműsoridős siker volt, a horvátok körében pedig meg is nőtt utána az érdeklődés Isztambul, illetve a török nyelv iránt.

Szlovákiában a török műsorok nyomán Törökország közmegítélése is javult, legalábbis erről számolt be a törökök nemzetközi stratégiai kutatóintézete, vagyis az egyes produkciók még a nemzetközi kapcsolatokra is jó hatással lehetnek.

Fordítva is elsülhet

A dolog persze visszafelé is elsülhet, a kulturális, politikai tényezők ugyanígy akadályozhatják is a török sorozatok terjedését, konzervatív muszlim vezetők is keltek már ki egy-egy sorozat, például a Gümüş (Igazgyöngy) miatt, amelyben pár muszlim bort ivott, és házasság előtt szexelt.

Macedóniában eközben egy idő után olyannyira népszerűvé váltak a török műsorok, hogy a kormány korlátozta azok sugárzási idejét, ezzel kívánta csökkenteni a macedón társadalomra gyakorolt török hatást.

Akárhogy is, Törökország tévés produkciói utat találnak egyfajta közönséghez, itthon a teljes lakosságból például 734 ezren figyelték a Szulejmán legutóbbi részét.