A Szabó család minden felvétele ünnep volt

Csurka László; Moór Marianna, Szabó család
Budapest, 2006. március 23. Laci szerepében Csurka László és Manci szerepében Moór Marianna a Szabó család című rádiós családregény 2439. részének felvételén. A Szabó család első adása 47 évvel ezelőtt, 1959. június 30-án hangzott el a Magyar Rádióban. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Vágólapra másolva!
December 1-jén épp 90 éve, hogy elindult a Magyar Rádió adása, az egyik legnagyobb vállalkozása pedig a mai napig is a Szabó család volt, amely közel ötven éven keresztül futott. A rádiós szappanopera a hatvanas években volt a népszerűsége csúcsán, de egészen 2007-ig kihúzta, szereplői sok magyar család életének voltak részesei. Az Origónak Szabó Laci egykori megformálója, Csurka László, és a széria egyik írója, felelős szerkesztője, Bakonyi Péter emlékezett. 
Vágólapra másolva!

„Már csak pár adás hiányzik, hogy e közkedvelt sorozat elérje az 1997-es számot, illetve adást. Ez pedig azonos az idei évszámmal. Gratulálok!” – olvasható a Szabó család alkotóinak és színészeinek címzett rajongói levélben. A család történetét végül a 2500. adással fejezték be tíz évvel később, 2007. május 21-én, 1959. június 30-tól ennyi fért bele a heti adásmenetbe.

Az eredeti Szabó család 1960-ban Forrás: Fortepan

A levél írója egy 73 éves nyugdíjas volt, a kilencvenes években már amúgy is jobbára csak az idősek hallgatták a sorozatot. A széria az indulása után azonban széles körben népszerűvé vált,

az adások idejére kiürültek az utcák

– egy 1959-es Rádióújság tanúsága szerint volt olyan forgalmas borbélyüzlet is, ahol hétfőn hatkor fél óra csendet kértek a kuncsaftoktól, hogy meghallgathassák a Szabó család legújabb részét.

A rádió Liska Dénes dramaturgot kérte fel a sorozat elkészítésére, aki aztán Baróti Gézát és Forgács Istvánt is bevonta a munkába. A cél a hétköznapi emberek, azok mindennapjainak bemutatása volt, Baróti – a Magyar Nemzet újságírójaként – például aktuális híreket is rendre becsempészett a történetbe, hogy az emberek úgy érezzék, a produkció róluk szól.

– hallhattuk egy 1978-as híradórészletben is, amely az 1000. epizódról tudósított:

A kor nagy színészei közül rengetegen részt vettek a vállalkozásban, Szabó néni Gobbi Hilda volt, Szabó bácsit pedig kezdetben a Hannibál tanár úr Nyúl Bélája, Szabó Ernő formálta meg. Ő 1966-ban meghalt, de a szerep közkívánatra nem szűnt meg, Rajz János folytatta a munkát. A Szabó család három gyermekénél is hasonló volt a helyzet, Benkő Gyula, Vörösmarty Lili, illetve Garics János feladatát a haláluk után Bánffy György, Mednyánszky Ági és Csurka László vették át.

A Szabó család szereplői 2006-ban Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Közülük is már csak Csurka László él, sajnos őt tudtuk egyedül megszólítani az egykori főszereplők közül. Szabóék egyik fiát, Lacit játszotta 1984 és 2007 között, de az első munkanapjára már nem emlékszik ennyi év távlatából. „Rég volt, talán igaz sem volt.

akkor a rádiózás igazi Mekkája volt a Pagoda (a Magyar Rádió egyik épülete – a szerk.). Sorsok dőltek ott el, ott ismerkedtek meg a fiatal színészek a nagyságokkal, ott ismerkedett össze a Madách Színház a Vígszínházzal és a Nemzetivel, teljesen vegyes csapat volt” – mesélte az Origo megkeresésére.

„A Szabó család-ban neves és kevésbé ismert művészek is előfordultak, de minden felvétel egy kis ünnep volt. Több színész egy kicsit persze meg is vetette a műfajt, nem tartotta nívós dolognak, a benne szereplők azonban büszkén viselték ezt a bélyeget is. Szerintem nagy hiba volt megszüntetni, még mindig volt egy pár százezres réteg, főleg öreg nénik és bácsik, akik táskarádión mást sem hallgattak, mint a Szabó család-ot” – vélte Csurka.

Csurka László és Moór Marianna a rádiójáték felvételén Forrás: MTI/Czimbal Gyula

A 79 éves színész bízik benne, hogy ha a Szabó család már nem is indul újra, hasonló vállalkozás még születik majd a rádióban, szerinte szükség van a rádiójátékokra, irodalmi műsorokra, színházi közvetítésekre.

akár több évtizedes anyag – ez pedig a fiatal színészeknek bizonyára fájhat, egyre nehezebb megragadniuk a közönség fejében.”

Súlyos, nemtörődöm, szakmai pazarlás volt veszni hagyni

Bakonyi Péter sok száz részt írt a hangjátékba, az Origónak elmesélte, hogy az utolsó 10-12 évben felelős szerkesztőként ténykedett. „A levegőben benne volt, hogy megszűnik, sok változás volt akkoriban a rádióban. Szerintem nem volt ilyen egyszerűen befejezhető, lezárható, sok vita is volt akkoriban kisebb szinten.

Amikor magasabb szintű rádiós vezető nem fogadta a produkciót, lehetett érezni, hogy nem támogatja már az akkori vezetés. „Major Anna volt a dramaturg a kezdetektől. Neki a lelke egészen benne volt ebben a műsorban, és kijárta, hogy legyen még egy rendes lezárás, bár akkor már tudomásul vettük, hogy vége lesz. Sok szereplő karakter lett terhes, vagy tervezett gyereket a végén, ami részben igaz is volt, de nem ilyen mértékben. Viszont a hallgató számára így jeleztük, hogy lesz, lehet folytatás, a családnak van jövője… de közben tudtuk, hogy nem így lesz.”

Bakonyi szerint egy ilyen történelmi korszakokat felölelő műsorfolyam alkalmas lett volna arra, hogy megvágva, igényesen megszerkesztve megismételjék, olyan korszakelemzővel, aki az adott korban jártas. „Súlyos, nemtörődöm, szakmai pazarlás volt veszni hagyni a sok hanganyagot, mert hasznos és szórakoztató lett volna megismételni. Ez történet egyben, és benne a magyar múlt egy része. Nemzeti érték trehány kezelését látom, mint lényegtelen valamit söpörték el, pedig a hibáival együtt ez a műsor többet ért” – sajnálkozott a szövegíró, felelős szerkesztő.

A készítők emlékeznek

Szabó család a Szomszédokban

A Szabó családnak, úgy tűnik, még mindig van rajongótábora, Facebook-oldala és emlékoldala is üzemel, utóbbin meghallgathatók az első részek is.