The 100: gyönyörű nők, veszélyes férfiak

Két hete elrajtolt a The 100 második évadja, erről is írunk a napokban, de előbb pillantsunk vissza az első szezonra. Miért volt élvezhető, nézhető a sci-fi, és milyen banális jelenetek, logikát nélkülöző fordulatok bosszantották a sorozatnézőket?

Az alapsztori nem egészen új: termonukleáris háború pusztítja el többé-kevésbé a Földet, amely lakhatatlanná lesz, így a kevés túlélő a világűrbe menekül. A különféle nációk űrhajói idővel összeállnak egy nagy egésszé, így jön létre a Bárka, egy hatalmas űrállomás, pár ezernyi lakóval, akiknek úgy száz évvel a drámai események után fogyni kezd az oxigénje, élettere, így mindenképp meg akarja tudni, lehet-e élni az elhagyott planétán. Száz elítélt fiatalt leküldenek, és innen kezdődnek a kalandok, 13 részen át.

The 100 Forrás: CW

A The 100 egyszerre emlékeztetheti a sorozatnézőt a Lostra és a Csillagközi rombolóra. Utóbbin ugyanúgy az űrben sodródik az emberiség maradványa, és ugyanúgy előkerül az anyabolygó, előbbi pedig épp olyan esőerdővel borított tájon játszódik, mint ez a sci-fi, és épp olyan titokzatos ellenféllel kell felvenni a harcot (a Lostban „mások", itt grounders). A történet könnyen halad, cselekmény, lövöldözés, verekedés, rohangálás van bőven, sokat nem kell gondolkodni, a morális témákon is gyorsan átszalad a sorozat.

Rómeó és Júlia: egymásba szeret egy földlakó harcos és egy űrből jött lány Forrás: CW

Azért néhány kérdés maradt bennünk 13 epizód után. Egy száz éve nem használt játékautó távirányítójának alkatrészei biztosan alkalmasak arra, hogy valaki beépítse egy rádióba, amellyel a világűrben lebegő anyahajóval kommunikál? A földi élet, légköri viszonyok vizsgálatára nem lett volna praktikusabb leküldeni egy szondát, száz ember helyett? (Nyilván igen, de abból nem lenne sorozat.)

A megszúrt főhős hogyan támadhat fel egy nap alatt, félhalotti állapot után hogyan lehet képes vígan rohangálni? A késsel átszúrt kezű, megkínzott, péppé vert arcú, napokig kikötözött, félig haldokló földakó harcosból hogyan lesz férfi topmodell egy nappal a szökése után, úgy, hogy alig van nyoma a sérüléseknek? Egy olyan civilizáció, amely őskori eszközökkel, parittyákkal, nyilakkal, lándzsákkal harcol négy generáció óta, honnan ismeri a bomba és a robbanás szavazat? És ha már arról van szó, hogy fiatalkorú bűnözőket küldenek le büntetésképp a Földre, akkor tényleg indokolt bevetni a 28 éves Thomas McDonellt, vagy Bob Morleyt, aki idén tölti be a harmincat?

Macsó, sármos fickókkal, igencsak mutatós nőkkel felevett, klasszikus gulity pleasure-sorozatról van szó tehát, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy egy fárasztó munkanap után kikapcsolja az ember agyát 42 percre, de közben a maga módján szórakoztat – és nem is mindig gagyi a megvalósítás sem. Ajánljuk a két említett sorozat (Battlestar Galactica, Lost) híveinek, és azoknak, akiknek bejött az Éhezők viadala, és szeretnének hasonlót látni hosszabban.